Nem feledvén Izrael egykori miniszterelnökének, Yitzhak Shamirnak mélyenszántó és profetikusan a jövőbe, filozofikusan a múltba tekintő szavait ("Peace is an abstract thing. You sign a paper and say, 'Here is peace.' But what if tomorrow you tear up the paper and with one stroke of pen you abolish the treaty?"), Khalid Mish'altól (Khaled Mashal), a Hamasz (gr, bumm! és hejhaj) egyik vezetőjétől idéznénk:
"The Palestinian national accord achieved in Mecca envisages the establishment of a truly sovereign and independent Palestinian state on the territories occupied by Israel in June 1967 - with Jerusalem as its capital, the dismantling of the settlements in the West Bank, the release of all Palestinian prisoners and the acknowledgement of the right of the refugees to return to their homes."
Miközben a Hamasz nem ismeri el Izraelt (Egyiptom sem tette, Jordánia sem tette, a PLO sem tette), a Palesztin állam Mish'al szövegében földrajzilag Izrael mellett van elképzelve, a '67-es háborút megelőző "határok" mentén, a visszatérési jog "elismerése" is megfelelően fura fogalmazás ahhoz, hogy számba vegyük, diszkurzív képességeink teljes arzenáljával mit hozhatunk ki belőle. Fülünknek mindez zene.
Szketpikusok joggal horkannak, jelezvén, Mish'al egy nyugati balliberális fórumon papol, a mekkai egyezményt követően még a "Nem, nem, Sohá!"-t szajkózta, a Hamasz Charter meg amúgyis Izrael elpusztításáról dalol, úgyhogy milyen zene és melyik fülnek?!
Az ellenvetések egyfelől jogosak, másfelől megfelelnek a "peace is an abstract thing" etoszának: senki nem mondta, hogy jön a borulás kebelre. Mindössze valami új szavakat hallottunk, s ha elég sokszor ismételgetik őket, akkor majd mi is elhisszük meg ők is elhiszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése