Tippek szavaláshoz

Az én algoritmusom

Már február környékén elhatároztam, hogy az USA-ban megmaradó
negyeddolárosaim képzik majd az eljárás alapját: a szavazóhelyiségben
feldobom őket, és ha az összes állam visszamosolyog, akkor Szent-Iványi
István megkapja a szavazatomat (aztán már sose többet úgyse is).
A szadi pechjére nem szárítottam
túl a ruháimat, így négy érmém maradt (név szerint Arizona, New York,
Alaska, Virginia). Az 1/16 esély miatt, amikor hazajöttem, még
kicsit szégyenkeztem is magamban, de a kampányuk óta (alatt) már nem.

Amennyiben a maradék 15/16 valószűségű esemény következik be,
érvénytelenül szavazok.


Az érvénytelen szavazat értelme

Háromféle szavazói magatartás van: (a) az ember talál magának egy
vállalható formációt és behúzza ez x-et, (b) szarik az egészbe/rossznak
tartja a rendszert és jól otthon marad, (c) volna véleménye, de nincs
támogatható alternatíva, ekkor húzzuk át az egészet/rajzolunk
lófaszt/írunk esszét a szavazólapra.

Jogi következménye a választói törvény alapján nincs az érvénytelen
szavazatnak (és nem is vagyok benne biztos, hogy akarnám, hogy legyen
- aka fehér kocka), de jelezni ugyanúgy jelezhet. Persze ahhoz
észre kell venni: általában olyan fél százalék körül szokott lenni
a rosszul kitöltött szavazólapok aránya (illetve én tudok olyan kisebbségi
önkormányzati választást, ahol jóval nagyobb volt, valszeg azért, mert
8 jelölt volt, és sokan mindenkit be akartak juttatni, de ugye csak
5öt lehet jelölni), először a 2004-es decemberi népszavazáson volt
valamivel 2 százalék felett (including az én kettősállampolgis
áthúzott voksom), akkor az esti rádióműsorban valaki meg is jegyezte,
de nagy visszhangja aztán nem lett. Most Pécsett is ennyi volt az
arány, legalábbis a polgármester-választáson, mert a 8-as körzet
képviselőjének szavazásán 7%, ami szerintem azt jelenti, hogy sok
ottani mszp-s baszott az mdf-es közös jelöltre szavazni, de ezzel
aztán már tényeg senki nem törődött.


Elempé

Hát ők bénák és hülyeségeket beszélnek. Legalábbis sokan közülük,
elegen ahhoz, hogy én ne kérjek belőlük. Viszont reményeim szerint jövő
ősszel az önkormányzatin tudok majd rájuk szavazni, végülis egy
angyalföldi municip csak nem szól bele drága hazánk energiaellátásába,
egészségügyébe, nem hisz vakon a zöld munkahelyek minden
problémát megoldó hatásában (vagy ha hisz, akkor sincs semmi) és talán
még a Humanista Pártot sem veszi maga mellé. Ja, és nem dobban
zöld szívvel (ehhez képest még a kinti Honk for Obama/McCain is egy
intellektuális kihívás volt). Ellenben civil hátterének köszönhetően
vélhetően egy kerületet elég jól elönkormányozhatna az LMP.


Akik szerintem hülyék

Azok a ballib szavazók, akik az MDF-re szavaznak azzal a fekiáltással,
hogy a maszop-szadi nem vállalható (korrekt), az LMP amatőr hippipárt
(korrekt), de az Orbánt meg kell állítani (hát még ezt is el tudom
fogadni, de én nem szavazok ezért), és hát az MDF tulképp rendben van
(a nagy büdös lófaszt, az a párt, amelyik a legellenszenvesebb és a
legbárgyúbb jelöltet tudja felmutatni, és a 20 év alatt kb 3 és fél
értelmes politikussal rendelkezett, akik közül az utolsót épp
mostanában rúgják ki).


Tippek

Részvétel: 34,2% plusz a vidéki nagyvárosok átlaga
magasabb lesz a budapestinél.

Érvénytelen szavazatok aránya: 3,6%

Listák országosan: Fidesz - 62%, Maszop - 20%, Jobbik - 8,8% (már csak a vicc(?) miatt is),
LMP - 3,6%, Szadesz - 3,2%, MDF - 1,9%

Budapest: Fidesz - 52%, Maszop - 25%, Jobbik - 8,8%,
LMP - 6,6%, Szadesz - 4,7%, MDF - 2,3%

13. kerület: Fidesz - 45%, Maszop - 27%, Jobbik - 8,8%,
LMP - 7%, Szadesz - 8%, MDF - 2,5%

Debrecen: Fidesz - 75%, Maszop - 12%, Jobbik - 8,8%,
LMP - 1%, Szadesz - 1%, MDF - 2%

Tamási: Fidesz - 65%, Maszop - 18%, Jobbik - 8,8%,
LMP - 1%, Szadesz - 2%, MDF - 5%

Kiskunlacháza: Fidesz - 70%, Maszop - 10%, Jobbik - 18,8%,
LMP, Szadesz, MDF - mind 1% alatt.

A fenti tippek és a közvéleménykutatók kiértékeléséhez ajánlott metód: az eltérések súlyozott négyzetösszege a következő súlyokkal: Fidesz 1, Maszop 2, Jobbik 3,5, többi 4,5.

Kisebbség pecsenye

Alig jöttem haza és máris. Szóval csütörtök a szemináriumok napja a Rényiben, nehéz ebédelni kettő között, de azért megoldjuk. Mindenesetre kiderült, hogy mialatt nem voltam itthon, megnyílt a Ruben étterem az Intézettől 43 méterre. Van náluk déli menü, sőt, kéthetente csütörtökön zsidó menü. (Régebben a másik hét szerdáján volt disznótoros menü is állítólag, de az megszűnt. Összeesküvéselméletek gyártói hajrá!) Ők nem így hívják persze, és mi sem szóltunk, hogy nyugodtan nevezhetnék a hagymás tojást és a mákos kalácsot az igazi nevükön: zsidótojás és bárchesz.

Viszont azt írják a honlapukon, hogy a számlán 10% szervízdíjat tüntetnek fel. Megerősíthetjük: fel is számolják.

PC

Religious Holidays Sent: 09 April 2009 10:47 To: All Faculty Attachments:

Faculty: Please be reminded to make every effort possible to accommodate student absences from class because of religious holidays. It is the student’s responsibility to advise you of their absence in advance so that you may work with them to make up any planned examination or class presentation. Below is a non-exhaustive list of religious holidays for the month of April 2009: April 5 Palm Sunday Christian April 8 7:34 pm Passover begins at sundown Jewish April 9 Holy Thursday Christian April 9 & 10 Passover (first 2 days) Jewish April 10 Good Friday Christian April 11 Holy Saturday Christian April 12 Easter Christian April 13 Ram Navami Hindu April 14 7:37 pm Passover begins at sundown Jewish April 15 & 16 Passover (last 2 days) Jewish April 21 1st day of Ridvan Baha'i April 29 9th Day of Ridvan Baha'i

Beszarás (a moldáv OVB)

Van egy ország, amiről annyit szokás maximum tudni, hogy néha itt alázzák meg a magyar kupacsapatokat, néha meg ez az a hely, ahol még tudnak nyerni. Az utolsó pár napban azonban Kisinyovban gebasz van. Nem nagy, legalábbis alig hallik, de mindensetre égnek dolgok, rendelődnek haza nagykövetek.

Mert (mi másért) a kommerek elcsalták a választást.

Viszont. Most olvasom, hogy a helyi OVB szerint mégse nyertek abszolúte. Csak 60 helyük lesz a 101-ből, így nem lesz 3/5-ük, ami pl. az államfőjelöléshez kell. Miért van az az érzésem, hogy ez porhintés, hogy maradjanak már a hőzöngők abba, aztán a megfelelő időben majd megvesszük azt az egy szavazatot kilóra?

Zóna (avagy hogyan vásárol könyvet az ember külhonbaszakadáskor és mi köze ehhez Lázár Ervinnek)

A legjob bolt az Amazóna,

Tudja ezt mindenki amazonja.

Nem probléma az időzóna,

Kattints rá az Amazonra.

Mert otthon ugye könnyű: tudjuk, hogy melyik kiadók weblapjára kell klikkolni, melyik standhoz kell odamenni a Könyvhéten/Könyvfesztiválon, és aztán meg lehet rendelni a legnagyobb kedvezményt adó netboltból. Ha meg nagyon sürgős, mert holnap karácsony, akkor Írók Boltja.

Na de külföldön nem tudjuk, hogy melyik kiadó a helyi József Attila Kör, de még a Jelenkort vagy a Magvetőt se ismerjük fel, szóval akkor mi legyen. És akkor ugye megint a zsidók jártak jól: elő lehet venni ezt az antennát, előre készülni, hogy helyi zsidót olvasunk, hogy zsidó irodalmi díjazottat olvasunk, hogy jól bezsidulunk. És akkor már nincs megállás, mert az Amazon az okos ám: hamar tanul, hogy mik a mi olvasási szokásaink (zsidó), ajánl ő további olvasmányt (zsidó!!), hogy mik az újdonságok, amik érdekelhetnek (zsidó!!!). Azt sajnos (még) nem tanulta meg, hogy ne mutasson holokausztos zsidót, meg jaj-de-szép-volt-amikor-jiddis-volt zsidót, de ugye jó rabbi holtig.

És hogy azért ne őrüljünk meg teljesen, képregényeket is olvasunk, abból ráadásul még tudjuk is, hogy melyik kiadót kell nézni (sőt, többet is tudunk), meg otthonról úgyis mondják a tutit az okosan művelt ismerősök. Ennek ellenére a zsidók a küszöb alatt is, mert pl. Santiago Cohen nyilvánvalóan az argentín zsizserehad tagjaként rajzolta meg The Fifth Name címen Stephan Zweig egy indiás novelláját. A történet szép, tanulságos, a rajzok kicsit Sfar-szerűek, mintha a Rabbi macskájából jönnének, főleg a szemek, csak nem színes, hanem szürke-szürkéskék-fekete.

És akkor irodalom. Legyünk túl gyorsan a kudarcon: Steve Sternt felmentettem a jiddismentesség kötelezettsége alól csak azért, mert memphis-i, hát be is buktam. A The Angel of Forgetfulness arról szól, hogy bunkó paréj memphis-i szekulár zsidógyerek megérkezik 1969-ben New York-ba, hogy egyetemre járjon, vagy legalábbis jól kilumpenkedje magát a korszakban, de aztán inkább a mindjárt meghaló Aunt Kenivel sétálnak nagyokat a Lower East Side valaha volt zsidó részein. Annyira visszaemlékeznek, hogy egy idő után már a vidéki sutyeráknak is megy magától. Én meg a regény kábé harmadáig jutottam, és üzenném a szerzőnek, hogy nem baj, ha nem kefélte meg az egész Big Apple-t diákkorában, de azért ne írjon ilyen regényeket.

Cyntia Ozick neve rendelés után ugrott be, hogy mintha az Ulpius-háznál jelent volna meg tőle valami, nagyon féltem hát, hogy mi lesz, azóta se mertem odakattintani. A The Puttermesser Papers az amazonos olvasói leírás alapján arról szólt, hogy főszereplő hölgy egyedüli és negyvenes lévén, csinál magának egy Gólemet. Az első nőit a világtörténelem/~irodalom ban/ben. Na de ez se pont így van, a csinál az nem a megfelelő ige, de mindegy is, mert a lényeg, hogy a gólemes rész (kreálás, segítségével polgármesterré válás, bukás, Gólem legyalulása) a könyv kb. negyedét teszi ki. És aztán kibújik belőlem, hogy én is felvételiztem a francia szakra. Szóval volt a Nouveau Roman, ami mindenfélét újítgatott, próbált pl. olyant, hogy nemcsak hogy narrateur omniscient nincs, hanem főszereplő se, illetve van egy ideig, de aztán egyszer csak eltűnik és más lesz a főszereplő (Gide: Caves du Vatican). Na, ez itt zseniálisra van pörgetve (bár valszeg nem is gondolt rá a kedves szerző), ugyanis ugyanaz marad végig a főszereplő (Puttermesser), de akárha nem is. Kábé tízévenkénti ugrásban halljuk a történeteket, és se a főszereplő nem hasonlít magára, se a történetek nem hasonlítanak egymásra (azért Puttermesserben mindig megvan az idegesítő nagyonműveltség).

Végül pedig Adam Mansbach könyvét küldjük és üzenjük magunknak, melynek címe The End of the Jews. Ez a legk-európaibb (helyesírási rejtvényünkre a megfejtéseket a szerkesztőségbe várjuk) amerikai zsidó regény, amit valaha olvastam, és nemcsak azért mert az egyik főszereplő, Nina Prágából emigrál még épp a vasfüggüny széjjelszabadulása előtt, hanem mert nagyon zsidó, de nagyon nem vallásos, még annyira sem, mint mondjuk Heller. Mansbach eddig olyanokat írt, hogy Angry Black White Boy (ezt olvastam, regény, nem rossz), meg hogy genius b-boy cynics getting weeded in the garden of delights (ez verseskötet, de nemcsak ezért nem merem), szerkesztett olyat, hogy A Fictional History of the United States with Huge Chunks Missing (ez még előttem áll), mind kicsit identitáskeresős (ja, emszízik is), de a zendovdödszúzban úgy néz ki, meg is találja, sőt nemcsak ő (mármint a regénybeli alter, Tris), de mindenki: a magát creole-nak hazudgató Nina, a feleségét kibontakozni nem hagyó író, Tristan (Tris nagyapja).

Minen jó, ha a vége jó, és ennek a postnak most vége.

Sweet 16

Elkezdődött! Sőt, már másfél fordulón túl vagyunk, a Memphis szempontjából kettőn, és eddig minden oké (ahogy a cím is mutatja 16 között a Tigers), azaz majdnem.

A csütörtöki első meccs után a The Daily Helsman diáklap Saved by Sallie címlappal jelent meg. Jó szarul játszott a Memphis a régió második kiemeltjeként
a tizenötödiknek rangsorolt Northridge ellen. Roburt Sallie, aki mint mindig, most is csere volt, dobott 35 pontot (az évadban 4,5 volt az átlagja) és ezzel továbblőtte a csapatot. A második félidőt volt szerencsém az egyetem színházépületében megnézni: egy kicsit többen voltak, mint Obama beiktatásakor.

Ma viszont simán agyagbadöngöltük a Marylandet: 2:4-nél volt egy 15:0-ás sorozat, onnantól mint az ágybaszarás. Végén még Preston is kapott másfél percet- szerzett egy lepattanót. Jövő csütörtökön már a 8ért megyünk.

És akkor nézzük a legérdekesebbet: tényleg lehet ingyért nézni a neten az összes meccset. Lehet nézni csak az eredményeket egyszerre (ennek mondjuk leginkább az első fordulóban volt jelentősége, amikor általában 4 meccs futott egyidőben, ma meg holnap már csak 2, aztán meg már annyi se) vagy annak a meccsnek a közvetítését, amelyik a leginkább érdkel minket. És nyilván rohadtul megéri a tévétársaságoknak is (akiknek a közvetítését átveszik), mert a reklámok persze jönnek a neten is, kosármeccsen van egy csomó commercial time out és persze az egyszerre futó meccseknél öszehangolják ezeket, hogy ide-odaugrálgatással ne lehessen kicselezni a hirdetőt. De monnyuk minek, olyankor lehet kimenni pisilni/sört nyitni/lehülyézni a másikat (ja, azt máskor is).

March Madness

A helyszín: Saint Louis, motelszoba.
Az esemény: 5 és fél órányi vezetés után, kosármeccs. Memphis-Tulane. A Conference Tournament harmadik negyeddöntője. Nekem szombatra, a döntőre van jegyem, addig visszaérek, úgyis a Tigers nyeri az egészet, ez egy szar Conference, nincs a Memphisnek párja széles e hazában, nemhogy a Conference-ben. Ehhez képest amikor bekapcsolom, 28-32, Tyreke Evans most szépít 30-32-re, már bőszen a második félidő, Tyreke, a szupersztár 21 percnyi játék után szerzi az első kosarát.

Aztán mire ezt bepötyögöm, még kettőt, így már vezetünk 34-32-re.

Pedig ez csak felvezetés nem is szombatra, hanem, ami utána következik, arra. Úgy hívják March Madness. A Conference-győztesek és mások kieséses bajnoksága. 65 csapat (a két legszarabb játszik először a főtábla legrosszabb helyéért), hetenként két kör, és aki tud hatványozni, már ki is számolta, hogy 3 hét alatt győztest hirdetnek.

(Közben Evans-nek beszólhattak, mert saját támadóleppattanó után már 10 pontnál van. Szerintem Calipari ordított sokat. A motel medencéjében gyerekek sikongatnak.)



Évközben egy diákvendégjegy 10 pupu, a Conference Tournamentre ilyen nincs, 15-ért vettem jegyet, meg még 5 a "handling", rohadjanak meg, ez van, nem akartam megkockáztatni, hogy elfogy.A March Madness az hetente máshol van, Memphis-ben asszem nem lesz, de nyilván még több volna.

Saint Louis-ban viszont lesz.

(Amióta nézem, csak Evans dobott pontot, már 40-32 ide.)

Készülnek is nagyon, gyártottak plakátokat, meg nagyon rossz szóviccet.






És ha esetleg valaki csak annyira profi St Louis-ból, mint én voltam ideérkezésem előtt, anak itt a szóvicc alapja:


Közben Shawn Taggert is szerez kosarat, a Tulane viszont nem, így már 46-32 kevesebb, mint 4 perccel a vége előtt, azért a 75 nem lesz meg, ami az akciós hambihoz kell, de most úgyse vagyok ott. A March Madness elvileg hivatalosan is ingyért nézhető majd élőben a neten, nem hivatalosan meg amúgy is.

1:07-tel a vége előtt 48:36, kint egy gyerek az egyik nagyon hangos játékgéppel játszik.A végeredményt nézze meg mindenki a Tigers honlapján.

A zene an én humorom

Megcsinálták, bemutatták, megnéztem. És kihozták belőle a legjobbat. A legjobbat, amit lehet.

Szórakoztatóiparilag két csávó van, aki mitológiában utazik. Tarantino és Moore. Háromezerszer jobban átgondolnak minden részletet, mint ahogy Friderikusz megpróbálja/ta eladni, hogy ő mennyire maximalista. És tényleg mindig minden darabka a helyére kerül, és pont a legjobb beállítás, kocka, stb van választva.

Ja, és mindkettő iszonyatos nagy seggfej lehet a való életben. Tarantinonál elég az első Oscar-fellépésére gondolni vagy arra, hogy imádja a másik Moore-t, a "dokumentaristát". Alan Moore meg tényleg elhiszi a saját maga által gyártott überfasza mitológiát, pl. komolyan gondolja, hogy a From Hell-lel megfejtette Hasfelmetsző Jack-et.

Szóval Watchmen: történet szépen megvan, szereplők rendben, büszkék lehetünk a magyar származású Rohrshach-ot játszó úrra is. De persze pont azt a pluszt nem lehet hozni (minusz főcím, de az se biztos), amit Moore mindentátgondolása ad, mert hiába a csodatechnika, igaziból ezt várja az ember, hogy hát bármit meganimálnak, de ez semmire nem jó.

És akkor jöjjön a zene: van egy csomó 70-es 80-as évekbeli vagy azt utánzó dal, Dylan, Simon and Garfunkel, Hendrix. De a verekedések alá (amik egy csomó minden mással együtt bénán lassítva vannak) ilyen "modern" zene van téve, mintha széttárnák a kezüket, hogy bocsi, mi most ennyit tudunk hozzátenni.

Closed Zone

The Official Fenyő Iván Week

Nagy örömömre (és blogunk eddigi posztjai alpján talán mondhatom így: örömünkre) szolgál, hogy a Fenyő Iván másodfőszerepelte frissensült magyari film igen szép eladási mutatókkal mutatkozott be a múlt héten. Mint ideiglenesen nem hazánkban tartózkodó baráti segítség, nem tudok beszámolni saját élményeimről, ezért is örültem meg annyira múltkori mozizásomkor a trailernek, ami a múlt hét péntekén debütáló filmmel kapcsolatban győzött meg arról, hogy a he's just not that into you az a hollywoodi termék, amiben Iván a leginkább szeretne szerepelni. (Apró malőr, hogy a mostani trailerek után már tudom, hogy á dehogy, igaziból ez lenne az ő filmje, ahol Májkel Daglesz vezéletével három szellem végigvezeti múltján, összes eddigi szeretőjén, hogy -ha jól dekódoltam a trailert, és azért nem volt az olyan bonyolult- végül rájöjjön, hogy a gyerekkori szerelme volt az igazi, és még épp idejébn közbelépjen, hogy az nehogy hozzámenjen ahhoz a normális csávóhoz, akkibe azóta szerelmes lett.)

Tehát a film Baltimore-ban játszódik (megfelelően álértelmiségi környezet Iván álmai önképéhez) és igazi szinglifilm. Illetve nem igazi, mert Dzsenifer mégmindigacímlaponvagyok Eniszton, Drú sosemértettemmérttartjákszépnek Berimór, Szkarlet vudiisazénmelleimbeszerelmes Johanszon illetve Ben hátőaztánténylegnemszínész Eflekk játszák a főszerepeket meg néhány másik csinos-sármos hölgy és hím, akik miatt direkt elfordítottam a fejem a stáblistánál, nehogy megjegyezzem a nevüket.

Szóval, mint tudjuk, minden szakma, minent meg lehet tanulni, ez is megy már profin. A film ilyen feliratokkal van tagolva mintegy részekre. Ezek elején a filmben nem szereplő uccaemberék mondják el 47 másodpecben a szituációval kapcsolatos ars poeticajukat. És ezek között vannak viccesek is. Aztán vannak egyéb vicces és/vagy viccesnek szánt szövegek, van egy csávó, (bárfőnök, de beáll a pult mögé is) aki segít a szegény, mindig átbaszott lánynak felismerni a férfiak jelzéseit (na, ez is azt jelenti, hogy le akar koptatni), és aztán a film végére persze (hopp spoiler, de mondja senki, hogy nem találta ki) jól egymásba szeretnek. Meg még van egy csomó ilyen csavar, majd szóljon az, aki a film 15. percére nem jön rá valamelyikre (annak kénytelenek leszünk behivatni a szüleit).

Szóval Iván! Ez itt a lehetőségek hazája! What does the Billboard say? Come and play! Come and Play!

Krewe de Vieux 2009 - Flipper Öcsi él (16+)

Az idei felvonulás témája a Stmiulus Package volt.

Így szurkolunk mi

Enumerácija



Time out on the floor




A mascot és a lányok



Szünet





VIP, nem VIP



Kamerázni meg majd egyszer megtanulok.

Mi van ma' a BBC-nel?

Kit erdekel, hogy leadjak-e a gazai charity-felhivast, de az azert megiscsak vicces, hogy kiket engednek a Championship (masodosztaly, ha valaki esetleg) elo kozvetitesehez. Idezunk:

Correction - 5:26
The ball is sent over by Mark Kennedy, save made by Keiren Westwood.

5:26
Mark Kennedy produces a cross, save by Keiren Westwood.

Correction - 8:42
Foul by Elliott Ward on Jay Bothroyd, free kick awarded. Mark Kennedy delivers the ball from the free kick left-footed from left channel, comfortable save by Keiren Westwood.

8:42
Elliott Ward gives away a free kick for an unfair challenge on Jay Bothroyd. The free kick is swung in left-footed by Mark Kennedy, save by Keiren Westwood.

Correction - 12:14
Freddy Eastwood takes a shot. Brilliant save by Peter Enckelman.

12:14
Freddy Eastwood takes a shot. Save by Peter Enckelman.

Correction - 13:23
Paul Parry has an effort at goal from outside the box which misses left.

13:23
Paul Parry produces a left-footed shot from outside the box and misses left.

Es ez meg csak az elso negyed ora!

A szakértő közönség mulat

Ez volt a negyedik memphis-i mozi, ahol tiszteletemet tettem. A helyi félművész (nincs helyjegy). Persze nem tudom, egészen művész van-e. Szóval Malco on the Square, Midtown, Memphis. Kívűlről ugyanolyan béna zöld neoncsík, mint a többi Malco mozi, belülről aranyos kávézó, jó fotelok, Taratino-, Cohen tesó- és ötvenes évekbeli plakátok. A parkolóban csupa nagyon jó kocsi. (Mínusz az én madárszarosom.) Mostanában mániám a feka-arány becsülgetése, hát itt nem nagyon fordulnak elő.

A film Sam Mendes Revolutionary Road-ja, amiért Kate Winslet már kapott egy Aranyglóbuszt és még kaphat egy Oscart. Ötvenes évek, fojtott külvárosi semmittevés kis értelmiségi-bohó elvágyódással. Láttunk már ilyet, fogunk is még, nekem a film második fele lényegesen jobban bejött, mint az első.

Mindenestre mozinak gyönyörű tragédiával vége, villanyok fel, lássuk-halljuk a reakciókat. (Amúgy tényleg művész, 10% ottmarad a stáblistára.) Végülis kicsit róluk is szólt ez az egész. Memphis mezőváros jómódú középpolgárának lenni az van olyan, mint mondjuk New Jersey-ből New Yorkba ingázni.

„’twas sooo sad!”

Hja, valahogy ezen az amerikai nyelven nem is nagyon lehet mást.

(Amúgy a filmben szerepel egy őrült matematikus, akinek PhD-je is van, és mindig megmondja a frankót, de sajnos nem tud már matekozni, mert az elektrosokkos kezelésektől már nem tud, de nem baj, mert a matek úgyis olyan unalmas.)

Hon, we might have to rethink this civil rights thing

Tegnapelőtt megfutamodtam a mozi elől a hosszú sor miatt, úgyhogy ma muszáj volt bepótolni. Persze nem terveztem előre, de ha kicsit jobban belegondolok, egy M.L.K-napi Polgárjogi Múzeum látogatás abban a városban, ahol Martin Luther Kinget lelőtték és ahol a lakosság több, mint fele fekete, ráadásul az egész egy nappal Obama beiktatása előtt, szóval voltak jelek. Viszont most legalább dél volt, sütött a nap (bár fújt a szél is és csak 3-4 fok volt, tegnap jobb lett volna), csak a sorállás végén fáztam kicsit.

Ezek a dolgok voltak viccesek a várakozás közben:

- egy csapat hatvan körüli feka, akik egy SUV-on meg az utánfutóján bömböltettek hip-hopot és énekeltek hozzá,

- egy military-ba öltözött 25 körüli feka, aki a Bibliával a kezében prófétált,

- egy a múzeum bojkottjára felhívó transzparens, merthogy az az igazságtalanságnak állít emlékművet 10M $-ért ezzel M.L.K. emlékét sérti,

- két köcsög fehér, akik a relikviabizniszbe a helyi Commercial Appeal bekeretezett ünnepi számával szálltak be: Yes He Did,

- a túloldalról egy olyan (szintén bekeretezett) kép, ahol kábé húsz komoly feka érinti meg Obama-t és együt imádkoznak/esküsznek valamire.

Mivel óriási volt a tömeg, eléggé hajtották az embereket (sokakat persze nem kellett, rohantak maguktól is), nyilván egy csomó minden kimaradt,de az első ránézésre nyilvánvaló volt, hogy itt a civil rights=black anti-segregation movements. Nincs is ezzel semmi baj (egy olyan városban, ahol...), kicsit furcsa volt viszont, hogy az igen részletes történelmi összefoglaló az M.L.K.-gyilkosság után szinte véget ér.

Amúgy maga a kiállítás nagyon sok képet, videót tartalmaz, interaktív rész viszont csak a végén nagyon kevés van. A múzeum három épületből áll: a Lorraine szálló, ahol M.L.K. megszállt és ahol a halálos lövést kapta (ebben a szobában fejeződikbe a tárlat első fele), a szomszédos épület,illetve a szemközti, ahonnan a gyilkos lőtt (azt a wc-t is meg lehet tekinteni).

A látogatók kábé 99 százaléka volt feka, mintha egy magyarországi holkauszt- vagy cigusügyi akármicsoda lenne. És persze az egész nagyon demokrata: egy egyszobás Obama-kiállítás, amit ki sem lehet kerülni az elején, az alapítvány évenkénti díjazottjai között Bill Clinton és Al Gore (ez utóbbi a nemzetközi(!!??) kategóriában), a shop-ban nagyjából fele-fele az M.L.K.-Obama arány (az utcán Obama tarol).

Holnap nagy ünneplés lesz.

(Aztán hazafelé én már a 2020-as Alteracion! Jimenez! kampányra gyúrtam és egy Taco Bellben kajáltam.)

Színészt csinálnak-e Brad Pittből?

Tehát elmentem megnézni a Benjamin Button külömös története című filmet. Egész pontosan kétszer, mert első próbálkozásra péntek este a fő mozi előtt több száz méteres sor állt (mégha valószínűleg nem is erre a filmre, de a pénztár közös úgyhogy mindegy). Aztán ma egy kevésbé fő moziban (mindenki feka rajtam és az egyik jegyszedőn kívül), sikerült.


A Scott Fitzgerald regénye alapján készült moziban Brad Pitt visszafelé öregszik, azaz a teste fiatalodik, de szellemileg ugyanazt az utat járja be, mint egy normális ember.

Több szép és jó színésznőt tettek Pitt mellé. Ezen kívül még szépesebben van fényképezve, mint amikor Pados Gyulának azt mondják, hogy legyen szép.


De a lényeges kérdés a post címében hangzik el: most akkor, ha ilyen fura szerepekkel (mint pl. a Burn after reading-ben) látjuk ezt a csávót, akkor tényleg ő lesz, akire a 21. század elejéről mint nagy színészre fogunk emlékezni. Cate Blanchett-tel most azért jobbak, mint a Bábelban.

Léc a magasban

Izrael szombat este szárazföldi offenzívát indított a Gázai övezet ellen, a támadás célja a szélsőséges Hamász állásainak megsemmisítése, ahonnan folyamatosan rakétatámadásokat indítanak izraeli célpontok ellen, ismételte meg Ehud Barak védelmi miniszter a nyolcadik napja tartó, és eddig levegőből vívott harcról az izraeli álláspontot.

Remélem, nem hihetünk Ehud Baraknak.

Ezt a háborút a két és fél évvel ezelőtti libanonihoz szokás hasonlítani, aminek az izraeli katonai töketlenkedésen kívül az izraeli diplomáciai/tálalásügyi töketlenkedés volt a jellemzője. Most a palesztín áldozatoknak a nemzetközi illetve palesztín források szerint is 70-80 százaléka köthető a Hamaszhoz, a hivatalos izraeli álláspont pedig folyamatosan a fenti idézet. Ezt minden valószínűség szerint az IDF el tudja érni, csak az volna a kérdés, hogy mikor, és hogy mit tekint pl. Ehud Barak a Hamasz megfelelő meggyengítésének.

Viszont a kilövőállásokat meg lehet semmisíteni repülőről is. Kicsit nehézkesebb, tovább tart, cserébe kevesebb izraeli áldozattal jár. Az izraeli közvélemény pár napja még nem igen akarta a szárazföldi hadműveletet éppen ezért. Az viszont nehezen hihető, hogy 8 napja ne tudta volna az izraeli vezetés, hogy ők kellő légi előkészítés után akarni fogják a földi csapatok bevetését.

Elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy a Hamasz a legtöbbet a gázai palesztínoknak árt. Állítólag arabul beszélő izraeli katonák is ilyeneket mondanak mindenféle araboknak szánt médiákokban, ilyesmik vannak a ledobott szórólapokon.

Ezért én úgy veszem, hogy ennek az akciónak a célja a Hamasz hatalomból való eltávolítása, és a Fatah oda besegítése. És ehhez is fogom majd mérni a sikerességét. A dolognak csak az egyik fele a katonai akció, hiszen a Hamasz totális kiirtása (olyan nem lehet) esetén sem alapozhatja meg Izrael a Fatah legitimitását. Elég furán nézne ki Mahmud Abbasz, amint néhány IDF-katona pajzsra emeli. Márpedig muszáj, hogy Izraelnek legyen terve valami ilyesmire. Reményeim szerint van is, csak Ehud Barak és a többiek inkább nem kötik az orrunkra.

Ha összejön, akkor az USA Irakostul, Afganisztánostul mehet tanulni az esti héderbe. Ha nem, akkor maradhatunk a ki kezdte, ki a nagyobb agresszor, stb. fölötte érdekes kérdéseinél.