Szakértő szakértő ellen

A németországi kézi-vb kapcsán írhatnánk egy csomó unalmas dologról, de mi csak egyről fogunk. Nem ejtünk szót arról, hogy a magyar csapat legjobbját, a képen látható Nenad Puljezevicset mennyire utálnánk, ha nem nálunk játszana, mert nem elég, hogy megfog mindent (ha a képből nem derülne ki: ő a kapusunk), de utána még ordít meg grimaszol (mint az ősszes délszláv kapus, vagy az a spanyol polókapus, akinek nem emlékszem most a nevére, de nagyon sokszor üvöltöttem neki a képernyőn keresztül, hogy köcsög). Arról sem fogunk (most) filozofálgatni, hogy a másik legjobbunk Ivo Diaz és hogy kettejük nevét taktikusan Diaz Ivonak illetve Puljezevics Nenadnak mondják a szpíkerek, ami nem probléma, csak van ez a nagyon görcsös, hát persze, hogy magyarok ők (és tényleg). Ki emlékszik arra, hogy Janics Natasa 2004-ben miután megnyerte a kajak egyest, úgy örült, hogy világgá kürtölte, hogy ő a legnagyobb magyar (merthogy addig azzal basztatták -már aki-, hogy ő nem is, mért ő indul akkor egyesben meg kettesben is).

Szóval nem ezekről a marhaságokról eresztünk most meg pár felesleges gondolatot, hanem arról, hogy mért van az, hogy a kézilabdaszakértők beszélni is értelmesebben tudnak, mint a "fociszakértők" (márminthogy a magyarok és márminthogy az alapvetés, hogy a kéziszakértők szakértenek a kézilabdához, a fociszakértők a focihoz meg nem). Tavaly nyáron pici csapatunk még a Pilpul blogjában dühöngött Verebes mágus, Kovács Franciaország-elnöke-Zsak-Sirakk,- Németoszág-elnöke-Merkel-asszony Kálmán vagy éppen Urbán szimplán-tahó-vagyok Flóri működésén (azóta Urbán a tv-ostromnál is bizonyított), úgyhogy most meglátjuk a jót is. Boros Attilának, aki a helyszínről szakért egész jó humora is van, ráadásul tiszta szívvel tudja csodálni az ellenfél tökéletes megmozdulásait is (nyilván mert azok is arról szólnak, hogy kedvenc sportága milyen szép), Mocsai Lajos Rátonyi Róbertet megszégyenítő gyorsasággal beszél, hogy mind a kétszáz első félidőből félretett jelenetet kommentálni tudja (és mindről érdemben mond valamit!), valahogy még levegőt is kap közben, és amikor a riporter hirtelen arra vált, hogy milyen neki, hogy a fia is ott játszik a csapatban, akkor simán átvált szakértőből apába, és még gügyögni se kezd.

Arról nem is beszélve, hogy senkinek nincs a ruháján olyan batár undorító reklám, mint Tornyi Barnabásnak.