péntek, június 01, 2007

Könyvhét 2. - az esemény


A könyvhét kellemes dolog. Jó látni, hogy még sokan olvasnak, jó látni, hogy mennyi-mennyi könyv van a világban.

A műsor
Két ember ül a színpadon, és belebeszélnek a mikrofonba. György Péter magyarázza éppen a szimbolikus emlékhelyek válságát. Nos, a beszélgetősdi is válságban van, mert rohadtul nem érdekel senkit. A dedikálás még csak-csak, bár egy kissé perverz tevékenység dedikált könyveket gyűjteni. S az egészben a legjobb, hogy térültömben-fordultomban nem láttam a kígyózó sorokat, magányos írókat láttam más magányos írókkal beszélgetni, mintha magányos György Péterek lennének. Persze a különbség fontos: György Péter egyenesen ment a rádióban.

A helyszín
Minden idők legszarabb könyvhete az volt, amikor a Bazilika előtti térre vitték át. Olyan közel voltak egymáshoz a standok, hogy ha valaki megállt megnézni egy könyvet, az olyan volt, mintha kocsival az út közepén állnék meg, miközben megtámadom a szomszédos kukoricást bizonyos szükségletek elvégzése végett.
A szerencse: a könyvhét a Vörösmarty téren van.
A pech: egy rohadt nagy házat építenek a lebontott ocsmány helyére. Vásároltak már önök könyvet permanens légkalapácszajban?

A stand
A Magvető standja tízszer akkora, mint egy átlagos stand. Hawaii dizájnú pulton koktélok helyett könyvek sorakoznak. Kérek a mohítót, meg két Tóth Krisztát. Nem rossz.

Nincsenek megjegyzések: