A lábjegyzetekben megbúvó Spíró György

Ingo Schulze írt egy könyvet (Új életek), melyben Ingo Schulze (I.S.), kortárs szerző közreadja iskolatársa, Heinrich (született Enrico) Türmer 1990 első feléből származó levelezését, illetve némely novelláit. Türmer Drezdában született, aztán Altenburgban dolgozott színházban, majd újságíróskodott (a levelek iródásának idejében), végül lapkiadó birodalmat épített, legvégül lelépett a hitelezők elől. I.S. kortárs iróskodik. Ingo Schulze pedig Drezdában született, aztán Altenburgban dolgozott színházban, majd újságíróskodott (a levelek iródásának idejében), végül nem épített lapkiadó birodalmat, így nem is kellett meglépnie a hitelezők elől, viszont besöpört már néhány díjat eddigi könyveiért.

Enrico Türmer egy pöcs. Ezt már a levelek olvasása előtt megtudjuk I.S. előszavából, és nem is csalatkozunk: ilyen béna, pozőr leveleket ritkán olvashat az ember. Ennek ellenére könnyű belemerülni a "cselekménybe": a rendszerváltás előtti és alatti idők jellegzetes figuráit, gondolatait láthatjuk viszont kis NDK-s couleur locale-lal (pl. afeletti borongás, hogy az NSZK-s pártok tarolnak az ellenzéki NDK-sok helyett). Jelen vannak a rendszerváltó értelmiségiek, akikbe azért szorult annyi a szocializmusból, hogy a kapitalizmust (pénzt) nem kívánják isteníteni, elvek mentén kívánnak újságot csinálni. Van nyugatról jövő ügyeskedő szélhámos és van megtörő korábban pártlapba irogató de gyorsan váltani képes zsurnaliszta is. És közben Enrico Türmer mereng. Borzasztó stílusban, de elég értelmes gondolatokon. Olyanokon is.

És aztán itt van maga I.S. Megdolgozik a pénzéért, csak úgy nyilvánosság elé tárni smafu: lábjegyzetelni kell. Eleinte csak Türmer életrajzi részletei, a többi szereplőhöz fűződő kapcsolata, egynémely történelmi adat áll a megjegyzésekben. Aztán beindul a gépezet. Látja a nyájas olvasó magától is, hogy ez a Türmer szerepet játszik, de I.S. rá is mutat. El ne felejtsük, hogy ugyanerről a dologról a másnak írt levélben máshogy számolt be Türmer. No lám, már megint hazudik. Ezekután hogy mer ítélkezni. Tessék ezt is úgy gondolni, ahogy én! Egy idő után ez válik a fő attrakcióvá: milyen sértődött, tudálékos és fölösleges kommentár lesz a lap alján.

A szerző Ingo Schulze valószínűleg jól szóraokzhatott. Én biztosan.