A rádió aranykora

A mi korosztályunk sokszor hallgathatta a történeteket, hogy ki járt át kihez focimeccset hallgatni a rádióban, hogy üvöltött a Szepesi, stb., stb.

No most: hoki Divízió 1-es vb volt Japánban. A Sport 1 adta, amit sokan nem tudnak fogni, másoknak simán nincs tv-jük és a neten nem volt elérhető a közvetítés, így maradt az index hokiblogján és a népsport oldalán az online olvasás. Aztán ezt már nem lehetett kibírni, és néhány technikailag képzett szurkertárs segített. Először skype-közvetítéssel próbálkoztak, aztán a saját netrádiójukra (Magyarország első csak görög zenét (se többet, se kevesebbet) játszó görög netrádiója! Minden este mediterrán hangulatot teremtünk otthonában.) pakolták ki a tv-közvetítés hangját. Az első pár perc volt az igazi, mert nagyon halkan szólt, ezért az egyik csávó kb 20 másodpercenként benyögte, hogy most az ukrán kapu mögött a pakk, most kint van, most nem jutok szóhoz. Persze sok szerencsétlen azonnal csatlakozni próbált, de a szerver alapból 100 hallgatóra volt beállva, szóval csak a szerencséseknek jutott. Nekem! Aztán felemelték a limitet 200-ra, ami azzal járt, hogy megszakadt és újból be kellett jelentkezni. Na itt már bebuktam, úgyhogy az utolsó két és fél percre maradt az olvasás.
Eztán senki ne mondja nekem, hogy nem tudom, milyen az, amikor egy rádió fölé hajol 200 ember. És még az izzadságszagukat se kellett elviselni.

(Amúgy "persze" feljutottunk az A-csoportba - 70 év után először.)

A képen amúgy az 1953-as gyorskorcsolya vb-t (Hamar, Norvégia) hallgatja a késöbbi holland győztes, Kees Broekman családja.