szerda, szeptember 17, 2008

Tigers for McCain

A múlt hét elejénjelentek meg ezzel a felirattal szórólapok az egyetem faliújságain,
hogy jól elhívják a kampusz népét a kicking off partyra. A Tigers a helyi egyetemi csapatok (kosár, ameriaki foci)
neve, de nagyjából az egész egyetemet is szokás alatta érteni. Magamtól is játszottam a gondolattal, hogy megyek, de az ukrán-német-cambridge-i
szobatárs hangosan kimondta, hogy akkor megyünk-e ingyenpizzát enni. (Neillt, a tökös ameriakit nem lehetett viszont rábeszélni,
ő már a szombati fesztiválon is Bush-fikázó pólóban feszített. Misha szintén Obama-párti amúgy.)

Szóval hatra megérkeztünka jogi kar épületébe, gyorsan megtaláltuk a termet, ami előtt az egyik merikai sztereotípiát megtestesítő lány kérdezte, hogy
a republican partyra-e, és hogy ő már olyan szó igzájtid, viszont és menjünk be és vegyünk pizzát. Misha elképesztő mennyire udvarias volt, hat
szeletet nyomott be, már majdnem kezdtem szégyellni magam (leginkább azért, mert a szélét mindnek otthagyta). A kezdésre kábé huszan jöttünk össze, a végére
(kb fél óra volt az egész) nagyjából 30-an lehettünk. A lelkes lány körbeadott egy papírt, hogy azon lehet magunkat felírni volunteernak, úgyhogy majd jól
megírom mindig, hogy mit kér a Párt. (Misha gy olyan mail-címét adta meg, amit soha nem néz.) Aztán elmondta, hogy nagyjából póló- meg kitűzőárusítás
volna, meg lesznek programok, együtt a többi környéki egyetem repijeivel, még mindig igzájtid, lesznek majd a dibétvoccs estek is (ezt elsőre persze di
béjvoccs estnek értettem), amik meg a demokratákkal lennének együtt (némelyik), amik után meg diákvita lesz. Aztán átadta a szót a fiúnak.

Aki egy másik amerikai szteretípia szerepét játszotta, ő volt a nagyon fehér bőrű, még csak kicsit túlsúlyos, nagyon kölyökképű, de már nyomuló fiú.
Don Johnson, a Shelby Conty Young Republicans elnökségi tagjának rövid, kb 15 perces beszéde volt a lelkesítő-eligazító kényegi része az estnek. Semmi különös
nem történt, de annyira begyakorlott forgatókönyv szerinti volt az egész, hogy tanítani lehetne. Vélhetően Donnak tanították is. Tehát Don azzal
kezdte, hogy akkor gyorsan leveszi a Tigers for McCain bézbólsatyóját, mert itt beszélgetett valakivel az előbb, és az mondta, hogy mennyire hasonlít benne
Michael Moore-ra, brrrr. Ha bárkinek is kételye lett volna, hogy esetleg ez tényleg hirtelen jött ötlet volt, az aztán gyorsan ráeszmélt, hogy a fiú
csak a szóigzájtid lánnyal beszélgetett, ő meg biztos nem mondott enki ilyet, vagy nem most először. Amúgy már nagyon várja ő is a diákvitát, mert
ott Mary majd jól szétrúgdalja a demik seggét (a szóigzájtid lány Mary Wagner, mint később kiderült a Shelby County Young Republicans
második
alelnöke
). Aztán azzal kezdené most már komolyan, hogy ő azt gondolta (assumed), hogy alig leszünk majd, mert mindenütt azt olvasni, hogy az kampusz,
na az aztán nagyon Obama-párti, de így most milyen kellemesen csalódott, és hogy maradjunk is az előfeltételezéseknél (assumption), mert azokat kell elfelejteni,
mert nem úgy kell gondolkodni, hogy ő demokrata, ő független, ő meg repi, hanem mindenkit meg lehet és kell győzni, és hogy legyünk mi personal advocat-jai
McCainnek és Palinnek (ha meg nem, akkor Michelle Pfeiffer lesz a personal poltergeistünk - ezt nem mondta). Kicsit beszélt arról,, hogy most a demokraták
milyen bénán támadják Palint a tapasztalatlanságával pedig ugye Obama... Aztán, hogy McCain mennyivel nagyobb szolgálatot tett eddig az országnak (azt mondjuk
irigykedve hallgattam, hogy Obamaról is jókat mondott, csak azt hangsúlyozta, hogy McCain sokkal jobbat, többet, stb.), Vietnám, hazajöhetett volna, denem, kínzás.
Független, elveihez ragaszkodó, nem tipikus pártember, de azért majd visszavezeti a repi értékekhez az országot, amitől Clinton és
valljuk be Bush alatt is eltávolodtunk. Szóval szépen felmondta az összes olyan jól ismert szöveget, amit vélhetően elegendőnek gondolnak itten ahhoz,
hogy haverokat meggyőzzünk, és valószínűleg jól is gondolják.

Aztán visszaadta a szót Mary-nek, aki még egyszer elmondta ugyanazt, márcsak a később érkezetek e-mailjei miatt is, mondta, hogy keddenként vannak
ilyen-olyan kajás összejövetelek (nem én sütöm a hamburgert, az múlt héten egy rossz ötlet volt), mindenkit várunk, aki voluntírkedni akarsz, de ha csak
kajálni jössz, az is tök jó. Nézd meg a fészbukgruppénkat, de a mél az igazi, meg a személyes (na akkor csak kiváncsiságból nézzük meg, ki hogyan hallott a
dologról: 1. szórólap, 2. facebook, 3. barát hozta), és tényleg igaziból ez a legtöbb, amit tehettek, hogy mindenkinek mondjátok, hogy vagyunk, nézzék,
lehet jönni, mitomén hol van minden hétfőn happy hour. Kifelé meg vegyetek nyugodtan még pizzát.

Misha már jóllakott, köszi.

Csütörtökön hölgyválasz.

Nincsenek megjegyzések: