"There used to be a football club there."
A Spurs egykori edzője, Keith Burkinshaw megállapítása cseng fülünkben amikor a Queens Park Rangers háza táján történő legújabb eseményeket vesszük szemügyre. A tavaly nyárvégi hatalomátvétellel az ördög öreganyja és Hitler jut eszünkbe, amennyiben a Briatore-Ecklestone párosnak az alternatívája a csőd volt. Fenntartások persze jelen lehettek, ezeket fölsorolni fölösleges, mivel a klub utóbbi évének története kapcsán pontról pontra megfogalmazhatóak.
Briatore egyfelől úgy képzeli, "we are going to have a lot of fun", másfelől pedig egy világméretű "brand" megteremtésén fáradozik. Önmagukban véve, egyik tevékenységgel kapcsolatban sincsenek privát és széleskörű problémáink. Szurkolni azonban sem Briatore publikus maszturbációjának, sem pedig egy brandnek nem lehet. Előbbi egyszerűen magánügy és magától értetődően veti fel a kérdést, hogy mindehhez nekünk mi közünk (és milyen módon szólhatnánk bele), utóbbit vesszük, nyűjük, fogyasztjuk, s ha bármivel helyettesíthető, akkor majd azt vesszük, nyűjük, fogyasztjuk. There used to be a football club there?
Hogy értsünk a szóból, demonstratíve, Briatore első jelentésteljes tevékenységei közé tartozott, hogy megváltoztatta a csapat címerét (erről, erre...). Ennek nyilván semmi más értelme, mint hogy jelzi, ha király nem is halt meg, de azért éljen az új, a teljhatalmú. A második lépés az volt, hogy az angol pályákon hagyományos "lap of honour"-nál, amikor a szezon utolsó meccsén a hazai csapat játékosai körbesétálnak és megköszönik a bíztatást, ő is ott vigyorgott a játékosok között (az időközben szinténtulaj Lakshmi Mittallal együtt). Jövőre remélhetőleg egyedül megy körbe.
Mindezek után, s itt persze felmerül a kérdés hogy ez "fun" vagy "brand", átlag úgy 50%-kal megemelték a jegyárakat a következő szezonra, frédi kedvenc helye 25-ről rögvest 35 fontra ugrott. (Vannak, vannak persze olcsóbb helyek de onnan frédi nem néz meccset, csak egyszer nézett, Veszprémben, az se nem "fun", se nem "brand".)
A történetnek itt nyilván nincs vége, Flavio és Bernie nem ügyetlen emberek, ígyhát abban sem igen bízhatunk hogy 1. megunják, 2. elbasszák.
Ami marad: keressük a következő év(ek) csapatát. Legesélyesebb természetesen az FC Brentford, ahol a legenda szerint - Angliában egyedülálló módon (!) - a pályának mind a négy sarkában van egy kocsma. A probléma (csapatot választunk), a romantika okán sem dönthető el mendemondák alapján. Tesztelést és objektív, emócióktól mentes, tiszta döntést igényel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése