hétfő, január 19, 2009

Hon, we might have to rethink this civil rights thing

Tegnapelőtt megfutamodtam a mozi elől a hosszú sor miatt, úgyhogy ma muszáj volt bepótolni. Persze nem terveztem előre, de ha kicsit jobban belegondolok, egy M.L.K-napi Polgárjogi Múzeum látogatás abban a városban, ahol Martin Luther Kinget lelőtték és ahol a lakosság több, mint fele fekete, ráadásul az egész egy nappal Obama beiktatása előtt, szóval voltak jelek. Viszont most legalább dél volt, sütött a nap (bár fújt a szél is és csak 3-4 fok volt, tegnap jobb lett volna), csak a sorállás végén fáztam kicsit.

Ezek a dolgok voltak viccesek a várakozás közben:

- egy csapat hatvan körüli feka, akik egy SUV-on meg az utánfutóján bömböltettek hip-hopot és énekeltek hozzá,

- egy military-ba öltözött 25 körüli feka, aki a Bibliával a kezében prófétált,

- egy a múzeum bojkottjára felhívó transzparens, merthogy az az igazságtalanságnak állít emlékművet 10M $-ért ezzel M.L.K. emlékét sérti,

- két köcsög fehér, akik a relikviabizniszbe a helyi Commercial Appeal bekeretezett ünnepi számával szálltak be: Yes He Did,

- a túloldalról egy olyan (szintén bekeretezett) kép, ahol kábé húsz komoly feka érinti meg Obama-t és együt imádkoznak/esküsznek valamire.

Mivel óriási volt a tömeg, eléggé hajtották az embereket (sokakat persze nem kellett, rohantak maguktól is), nyilván egy csomó minden kimaradt,de az első ránézésre nyilvánvaló volt, hogy itt a civil rights=black anti-segregation movements. Nincs is ezzel semmi baj (egy olyan városban, ahol...), kicsit furcsa volt viszont, hogy az igen részletes történelmi összefoglaló az M.L.K.-gyilkosság után szinte véget ér.

Amúgy maga a kiállítás nagyon sok képet, videót tartalmaz, interaktív rész viszont csak a végén nagyon kevés van. A múzeum három épületből áll: a Lorraine szálló, ahol M.L.K. megszállt és ahol a halálos lövést kapta (ebben a szobában fejeződikbe a tárlat első fele), a szomszédos épület,illetve a szemközti, ahonnan a gyilkos lőtt (azt a wc-t is meg lehet tekinteni).

A látogatók kábé 99 százaléka volt feka, mintha egy magyarországi holkauszt- vagy cigusügyi akármicsoda lenne. És persze az egész nagyon demokrata: egy egyszobás Obama-kiállítás, amit ki sem lehet kerülni az elején, az alapítvány évenkénti díjazottjai között Bill Clinton és Al Gore (ez utóbbi a nemzetközi(!!??) kategóriában), a shop-ban nagyjából fele-fele az M.L.K.-Obama arány (az utcán Obama tarol).

Holnap nagy ünneplés lesz.

(Aztán hazafelé én már a 2020-as Alteracion! Jimenez! kampányra gyúrtam és egy Taco Bellben kajáltam.)

Nincsenek megjegyzések: