csütörtök, január 31, 2008

Sweeney Todd


Nem szoktam filmekről írni, mert azt hiszem még egyet sem láttam. Magyarán: mindig valami gondolat- és képhalmazt látok magam előtt. Sweeney Todd-dal mindez megváltozott.

Innentől minden eddigi film amit (nem) láttam egy egydimenziós gagyizmónak tűnik, közöttük is legelébb Az élet szép. Nem, nekem az régen speciel tetszett. Sweeney Toddban viszont a minőségek egymással kerezstül-kasul találkoznak, összefutnak, széttartanak. A Sweeney Toddban sosem tudjuk hogy nevetünk vagy borzongunk vagy, leginkább, nem vagy hanem és. Kezdjük a vásári jelenttel, ahol Johnny Depp lenyomja borotválásban az (ál)olasz maestrót. A maestro magyaráz, lealáz, pöffeszkedik, Johnny midneközben csak feni, feni a borotvát mígnem két mozdulattal ő a nyerő. Ez vicces, valami jóleső vásári komédia szintjén. Mindeközben kiderül, hogy az (ál)olasz inasának véres a keze mert a maestro borotvafenés közben kaszabbolja a kölök kézfejét is, valamint Johnny végső győzelmének pillanatában (a vásári komikum katarzisa) a maestro úgy bassza be a kölköt a színfalak mögé, hogy nekünk fáj.

Mindeközben megy a zene, musical volna ugyanis a műfaj. A kölök végül Johnny és Helena Bonham Carter (meg kell jegyezni: a Jewish Chronicle, a világ legrégebbi angol nyelvű zsidó hetilapja szerint Bonham Carter 72%ban zsidó. Ez persze vicc. Hahahanem ez egy olyan médiumban, ahol egy oldallal előtte bár micva fotókat nézegethetünk, kettővel később a gázai krízis van elemezve, nos ott ez nem vicces. Hagyjuk meg a judapestnek, ott tényleg vicces lenne.) inasaként végzi. Johnny fölül kaszabol, Helena alul belesüti a kliensek testét a pitébe. Zabálják a népek. A kölök minderről nem tud. Megszereti azonban Helenát, énekel neki hogy addig őt (H) baj nem éri amíg ő (k) vele van. Mindeközben Johnny fölül nyisszantja a torkokat. A toroknyisszantás leginkább vicces, hasonlóképp amint a kliens lecsúszdázik az emeletről a pitesütőbe. A safety meg a nyisszantás váratlan találkozása aztán a zenében is találkozik, Helen meghitten visszaénekli ugyanaztat a kölöknek, csak közben nyikorognak a hegedűk, disszharmonikusan. Valóban, a kölök félti Helenát Johnnytól (joggal, mert végül őt is kinyisszantja), talán gyanút is fog, mit lehessen tudni, ki kellene nyisszantani.

A dolog végül úgy alakul, hogy a kölök nyisszantja el Johnny torkát. Johnny ugyanis az egész bosszúhadjáratot azért kezdte, mert 15 éve boldog házzasságban élt, amikor is egy bírónak megtetszett az ő b neje, Johnny promptly Ausztráliában találta magát, b nejét pedig a bíró megerőszakolta. Helena bizalmas információi szerint Johnny neje azóta megmérgezte magát (ha jól értem). Johnny előbb csak a bírót és hoppmesterét akarja megölni, a dolog dugába dől időlegesen, az agressziót azonban le köll vezetni (vagy: a pite-boltot meg kell menteni), jöhet hát a pap, a politikus meg a pásztor (let’s sprinkle a bit shepherd ont he shepherd pie). Alakul is a dolog, mígnem Johnny végül saját feleségét is megöli (igen, mégsem halt meg), Helenát is megöli (igen, szerelmes volt Johnnyba, azért hazudott) és a neje mellett rogy a földön. Ekkor mászik ki a kölök búvóhelyéről és legott ő nyisszantja el Johnny torkát. Ő volna tehát itt a rezonőr.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

na a vegebol semmit nem ertek..