péntek, július 04, 2008

Cha-cha-cha


1958, Magyarország. Két évvel 56 után, a megtorlások kellős közepén. Nyomasztó történelmi időszak. S furcsa, izgalmas hétköznapok: végre rendesen beindul a Magyar Televízió, éledezik az első két magyar számítógép (az egyik, az elektromechanikus MESZ-1 elkészül, Kozma László, a Mauthausent, majd Rákosi idején a váci fegyházat megjárt műegyetemi prof. készíti; a másikon, a teljesen elektronikus M-3 gépen együtt dolgozik a moszkovita Varga Sándor és a Rákosi idején börtönviselt Tarján Rezső csapata), az Orion gyár ontja a rádiókészülékeket - és a diákok falják Fehér Klára ifjúsági sci-fijét, a Földrengések szigetét.
1958, a Moszkva kert és a hasonló zenés szórakozóhelyek zsúfolásig megtelnek, Orlay Chappy zenekara húzza, no meg Beamter Bubi dobol és vibrafonozik, Tabányi Mihály harmonikázik, s a tizenkilenc éves Korda György is beleénekli az állómikrofonba első slágereit.
Az igazi sztár Dr. Breitner János közgazdász-zeneszerző-táncdalénekes, meg Hollós Ilona, Putnoky Gábor, Vámosi János, s nem utolsó sorban Ákos Stefi.
1958, Magyarország, egy könnyű cha-cha-cha, előadja a kor egyik érett csillaga, Ákos Stefi (1919-2005).
Van vokál is, meg dzsessz-zenekar, élőben nyomják, minden a legklasszikusabb recept szerint. Zeng a dal, Árgentinától Peruig.

Az Anima Sound System csak feldolgozta később.

vasárnap, június 29, 2008

Ez van, Julio!

Félidő van, Julio - és nektek drukkolok! Pedig kiütöttétek a kedvenc csapatomat. De most legyen a Tiétek a győzelem. Csak a fiadat megtaníthattad volna énekelni, Julio! Nemcsak dekázgatni, meg fejelgetni, néha skálázhattatok volna együtt. Hát milyen apa vagy Te, Julio?

Beteljesedik!


Bouba blogger jóslata beteljesedni látszik, hazatértem Káptalanfüredről, a Birtokról, s igen, nem lesz lelkierőm kihagyni a döntőt!
Addig is egy örömteli hír: a káptalanfüredi vasútállomás dolgozói a képen látható kényelmi szolgáltatással kedveskednek a balatoni pihenésre vágyó hírességeknek. A bútor fölötti felirat: VIP VÁRÓ.
A VIP-ek nevében is köszönjük!

péntek, június 27, 2008

Ellopták Az Oroszok A Tankot (Körösladány version)

Amit várunk és ami történni fog (a döntő)


Amit várunk:
- Bállák olyan rosszul játszik, mint a törökök ellen
- Frédi blogger gyakran jár ki a mosdóba
- Leo blogger mégiscsak megnézi a meccset

Ami történni fog:
- gól az nem lesz
- vagy ha lesz, ezúttal Bouba Diop megy ki rosszkor a mosdóba
- Gundel Takács Gábor közvetít kép nélkül


Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.
Képeink a labdarúgás történetéből villantanak.

Amit vártunk és ami történt


Amit vártunk:
- egy jó kis meccs

Ami történt:
- egy jó kis meccs

Amivel nem számoltunk:
- Leó blogger az oroszoknak szurkol
- Frédi blogger túl későn megy ki pisilni

Idegeken táncoló

Hörr, katasztrofális vereség, nem lesz orosz-német döntő, elbukott kedvenc csapatom. Rémes egy meccs volt.
Viszont Frédinek ígértem egy zenei bizarrságot, íme, a table steel guitar, mi lehet a magyar neve neki?, az egyik legfurcsább hangszer, amit ismerek. Don Ho, a szociológusból és repülőgépvezetőből lett Hawaii poplegenda is szerette, de róla majd külön poszt.
Általában, Hawaii steelguitar nélkül nincs és nem is lesz. A steelguitar költészet, B-kategóriás horrormovie és vérbeli török bunkerfoci keveredése. Egy merő irracionalitás. A (zen)ész trónfosztása.

Kedvelik az amerikai countryzenészek is. Aztán rajtuk kívül mások nem is igen kedvelik.

Íme, egy valóságos countrymuzsikus, ha nem is a legprofibb, ha nem is a legelegánsabb, mondhatni inkább rádió- mint tévésztárnak való, de legalább lelkesen elnyávog egy dalt a Steel Guitaron, a hangszeren, ami olyan bizarr, olyan megkapóan idegesítő, hogy tulajdonképpen kár lett volna nem föltalálni.

(Spanish eyes. Zenéjét szerezte Bert Kaempfert.)

szerda, június 25, 2008

Ezt nem sírjuk vissza...



De a ma esti közvetítés EZ volt...

Amit várunk és ami történni fog (Törökország-Németország)

Ami történni fog:

És Bállák csak mosolygott, csak mosolygott, csak mosolygott...



Amit várunk:

És Bállák csak sírt, csak sírt, csak sírt...


Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.

hétfő, június 23, 2008

A törökök kiűzése

Ahogy az lenni szokott: jöttek, bevették a várat, lelkesek voltak, de aztán meggyengült a központi hatalom, a hosszú védvonalak felmorzsolták a török erőket, s jönnek majd ezek a németül beszélők, s visszalövik őket a kontinens szélire.

A hírek szerint a törökök kapust akarnak tenni középcsatárba, mert elfogytak a játékosaik. Ha a horvát-török meccs kommentátorát idézhetem: a pokol és a menny igen közel van egymáshoz.

Vajon az egyik kapu is olyan közel van a másikhoz?

Képünkön Kinizsi Pál látható a kenyérmezei csatában. Régen a magyar foci is volt olyan jó, hogy megverjük a törököket. Aztán nem.

Jöhet bármi


Tegnap kiesett az utolsó focigyilkos csapat is az Európa Bajnokságról. Halleluja!

Kérdés: Amikor ilyen meccsre számít a néző, s amikor ilyen meccset kap, tudja játékos, tudja edző, tudja televíziós riporter, hogy nem lesz itten foci, akkor mi a jó büdös francnak játsszák le a meccset? Én azt javaslom, hogy minden játékos fusson tíz kilométert váltakozó tempóban, dobjanak fel egy pénzérmét Platini jelenlétében, s aztán nem kell itt szenvednie senkinek.

vasárnap, június 22, 2008

Szia, Bert!

Róla tegnap akartam írni, de aztán a múzeumi éccakába fulladt a bejegyzés... Szóval tegnap, június 21-én volt 28 éve, hogy meghalt Bert Kaempfert. Cirka kéthetes voltam akkor, ezért most nem személyes emlékekkel kívánom traktálni az olvasókat. De Kaempfert a Beat előtti könnyűzene egyik legzseniálisabb figurája volt, s egy valóságos sztár, aki történetesen nem énekesként lett azzá. Zeneszerző volt és karmester, a Spanish eyes és a Strangers in the Night alkotója.
Bár a Beatles kezdeti sikereinél is bábáskodott - felvételvezetőként például -, ő hangsúlyosan a régi, szomorúságomra csúful elsöpört Easy-Listening világ figurája.
Nem akart világmegváltó lenni, sem szex-szimbólum, s tudomásom szerint gitárt, de még egy magányos karmesterpálcát sem tört el a színpadon.
Manapság talán Ray Conniff úrral rivalizálnak a Mennyek tánczenekara élén, s ha egy csöndes éjszakán megkérjük őket, egyszer lehozzák nekünk a csillagokat is az égről.

Most pedig jöjjön egy vasárnap kora estére való darab, a Happy Feeling, Berttel és az ő muzsikusaival:

Szervetlen cukiság 4.



Leo blogger tegnap éjjel előadásokat és tárlatvezetéseket tartott, de suttyomban kísérletet tett rá, hogy bekapcsolja a képen látható tévét, illetve egy nagyon hasonló RCA-készüléket. Ezeknek köszönhetjük, hogy az amcsi filmekben mindmáig "lefelé" nézik a tévét, hisz a készülék egy külön bútordarab volt... Persze kerek képernyővel, akkoriban még kerek volt a világ! Tim Burton is tisztelte ezeket a lakberendezési darabokat, tisztelgett is előttük a Támad a Mars című filmben, abban a nagyszerű sci-fiben, melyben Slim Whitman zenéje mentette meg a Földet...



Nos, sajnos a tévé nem akart bekapcsolni, ezzel megkímélt engem egy vaskos fegyelmitől, még a csatlakozója is le volt nyisszantva, nyilván nem véletlenül. Robbanékony jellem lehet.

Szerencsére Bouba pótolta a közvetítés élményét. Köszönöm! Mostantól úgy fogok emlékezni, hogy a tévé működött, Slim hangja megmentette az orosz-holland meccset, Knézy Jenő székében pedig Bouba ült. A világ pedig ismét kerek.

És ami történt...


Leó blogger barátom a Múzeumok éjszakája alkalmából múzeumban éjszakázott. Leó barátom orosz drukker, s megkért, hogy foglaljam össze neki az orosz-hollandot. Leó barátom nyilván tudja, hogy Bouba Diop holland-drukker, így nem fogja meglepni, ha beszámolóm elfogult lesz a hollandok javára. Így írok neki, íme:

Kedves Leó, blogger barátom!

Nos, az oroszok simán nyertek, a hollandok a futós-passzos focijukból a futást elhagyták, s csak passzolni akartak, ezzel szemben az oroszok azt játszották, amit kellett. Meglepő módon a holland első vonal igencsak hátra volt húzva, s mivel nem futottak, lendületből soha nem érkeztek az orosz vonal mögé, ezzel szemben az oroszok eléggé nyíltan és előretoltan védekeztek, amit fenn is lehetett tartani az utolsó percig, hiszen nem kellett attól tartaniuk, hogy a hollandok futni fognak. Az edző, Fán Bászten cseréi pocsékul sikerültek: lehozta az eredménytelenül, ámde szinte egyedüliként lelkesen és sokat futva játszó Köjtöt, s behozta helyére Fán Pörszit, lehozta a jól védekező és sokat felfutó Buláhrúzt, s kicserélte Engelárt Áfelájra. Fán Pörszi nagyszerű focista, de tegnap gyakorlatilag emberhátrányba kerültek a hollandok a beállása után, csak rossz labdái voltak, a cselei nem jöttek be, s egy idő után egy métert sem futott, Enegelár lehívása után a holland védelem megzavarodott, viszont az ifjú Áfeláj gyakorlatilag semmit nem tett hozzá a játékhoz. Áfeláj és Fán Pörszi nagyszerűen játszottak a románok ellen, de a románok ellen akkor éppúgy nem volt nehéz nagyszerűen játszani, mint tegnap a hollandok ellen, s azért épp a holland cseresorból illett volna előhúzni a megfelelő játékosokat. Ilyen motiválatlan futballt ilyen jó csapattól legutóbb négy éve láttam, amikor a borzasztó görögök simán verték a franciákat.

Ám a katasztrófa a hosszabításban érkezett el. A holland védők fizikailag összeomlottak: gyakorlatilag bárki bármit csinált velük, lesreállítottak bedobásnál (bedobásnál nincs les), megették a cseleket, rosszul helyezkedtek.

Egy reményük lehetett volna: betenni a bogyeszt Fán Nisztelrojnak, s ő majd vág egy vagy több gólt, ehelyett az igen jól védő Akinfejevnek, negyvenről lődöztek, igaz, nem most derült ki, hogy Ákinfejev jó, mert a kapu közelébe nem lőttek.

Megjegyzésre érdemes még, hogy az oroszok igen jók voltak, bár azt is megjegyzem, hogy ennyi ekkora helyzetet kihagyni nem lehet minden meccsen. Tegnap lehetett...

És képzeld, Leó, mi van, ha nem vagyok pozitívan elfogult a hollandokkal, hogy akkor milyen cifrákat írnék a tegnapi játékukról.

В здоровом теле здоровый дух.

Твой Буба

szombat, június 21, 2008

Man of the Match


Ha nem volna ilyen hülye neve, észre sem vettük volna, hogy Kazim Kazim a pályán volt. És még így is a mezőny fölé nőtt.

péntek, június 20, 2008

Amit várunk és ami történni fog (Olaszország-Spanyolország)



Amit várunk:
- Az olaszok olyan rosszul fognak játszani, mint a hollandok ellen
- A spanyolok simán megverik őket

Ami történni fog:
- Az olaszok olyan rosszul fognak játszani, mint a hollandok ellen
- Az olaszok mégis nyernek



Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.

Amit várunk és ami történni fog (Hollandia-Oroszország)



Amit várunk:
- Ez lesz az előrehozott döntő és méltán
- Akció akció hátán, egy gólos holland győzelem
- Akció akció hátán, egy gólos orosz vereség
- Ha ennyi akció van, szívesen tövig rágom mind a tíz körmömet a hosszabítás alatt

És ami történni fog:
- Az oroszok a rövidpasszos játékról visszaállnak a hagyományos erőfutballra
- Gusz Hiddink a meccs után bejelenti, hogy ismét bajuszt növeszt
- A tizenegyesek során történik először kapuralövés
- Fán der Szár nem fog meg semmit



Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.

Amit várunk és ami történni fog (Törökország-Horvátország)



Amit várunk:
- Rüstü káprázatos védéseivel feledteti a hiányzó Volkánt
- Fatih Terimnek elszakad az aranylánca
- Szláven Bilics rózsával a szájában tangózni kezd a negyedik játékvezetővel az oldalvonalon
- Gólok

Ami történni fog:
- Még annyi sem történik, amennyit vártunk
- Lesek

Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.

És ami történt...


Sok a gólt szerettünk volna látni, kevesebb németet és több portugált.

Hát igen, a foci már csak ilyen, jön a vereség, és elkezdjük szidni az edzőt. Szkolári kapitány az esélyesebb csapatot felküldte egy csatárral, s úgy is hagyta a 74. percig, nem futottak a játékosok, a védelem valamiért lesre akarta húzni a pontrúgásokat, de valaki ezt az edzői utasítást nem értette meg.

Az egyetlen vigaszunk az lehetett, hogy a német válogatott továbbra sem játszott jól. Mondhatnánk erre, hogy igen, igen, de mégis lőttek három gólt. Megnyugtatok mindenkit: amióta valami fafej kitalálta, hogy Bállák megérdemli, hogy nyerjen valamit, azóta Bállák eléggé feltűnően nem nyer semmit.

csütörtök, június 19, 2008

Amit várunk és ami történni fog (Portugália-Németország)



Amit várunk:
- Portugália pazar játékkal egy hatost ken a németeknek
- Mindezt úgy, hogy Krisztiánó Ronáldó egy percen belül kihagy három tizenegyest
- Bállák a meccs után bejelenti, hogy visszavonul
- A bíró ismeretlen okból a lelátóra küldi a német edzőt
- A meccset a berekedt Egri Viktor helyett a Sport1 valamelyik kommentátora közvetíti
- A képen feltűnik a könnyeit morzsolgató Bekkenbauer, Mateusz és Rumeníge

Ami történni fog:
- A németek a hosszabítás utolsó percében lövik a gólt: ez lesz az első kapura tartó lövésük, Bállák fogja elcsavarni a rosszul felállított sorfal mellett
- Krisztiánó Ronáldó, akinek csak momentumai vannak, két perccel kiállítása előtt (második sárga reklamálásért) tényleg kihagy egy tizenegyest
- Lémann a meccs után bejelenti, hogy nem vonul vissza, és az Arzenál szerződést hosszabít vele
- Podolszki hátrafelé végez el egy tizenegyest, mert kiderül róla, hogy felmenői között portugál gyarmatokon dohányt kapáló néger rabszolgák is voltak. Podolszki, a nézők és Egri Viktor könnyeznek



Az Amit várunk és ami történni fog rovat copyrightja Frédi Flintoff bloggernél.

szerda, június 18, 2008

Egy lelkes ember!



Itt van az én drága Roman barátom! Csak így tovább!

Szánalmas



Egri kommentátorról tegnap kiderült, hogy nemcsak az olaszokat szereti, hanem talán inkább a hollandokat utálja. Rossz napja volt hát, el kellett döntenie, hogy a holland válogatottat utálja-e jobban vagy inkább az olaszokat szereti.

Mindenesetre a szánalmasságnak tegnap nemcsak a kommentátor mutatta jelét.

1. Fán Básztent olasz nagyemberek (id. Máldíni, maga Donadóni) kezdték el zsarolni, nem is vele, mint inkább az olasz közhangulattal közölték, hogy aligha kap majd állást a '88-as bombagól szerzője a taljánok földjén, ha Hollandia esetleg kikap. Merthogy Hollandia csak úgy kaphat ki bárkitől ugyebár, hogy feladja a meccset.


2. Ribéri: szabálytalankodás körében elkövetett súlyos testi sérülés.

3. Ábidál: Tizenhatoson belül elkövetett értelmetlen faltolás.

4. Az olasz válogatott: Hogy inkább visszaálltak, semmint, hogy péppé verjék a tíz emberrel felálló franciákat.

5. Tóni: Elhiszi erről az emberről valaki, hogy lőtt már gólt? Mindez nem is volna kivételes, még az EB-n résztvevő csatárok körében sem, ha éppenséggel Tóninak a másik csatártulajdonsága hiányoznék. Tudniillik akármikor helyzetbe tud kerülni, de csak akkor lesz gól, ha ld. 3. pont.

6. Réjmon Domenekh közölte a meccs után, hogy "az Európa-bajnokság csak az új generáció felkészülési állomása a 2010-es világbajnokságra."



Hát akkor megint a kezdőcsapat:
Kupé - 1972
Ábidál - 1979
Klerk - 1983
Evrá - 1981
Gállász - 1977
Mákálele - 1973
Ribéri - 1983
Tulálán - 1983
Benzemá - 1987
Govu - 1979
Ónri - 1977

A hetvenes években többen születtek, mint utána, s fiatal játékosnak is csak Benzemá számít.

7. A román válogatottat tegnap nemcsak a Holland B és C válogatott verte volna meg, hanem a Ferencvárost egykor iskolázó Bőcs gárdája is.

8. Garics szerint az osztrák válogatott történelmet írhatott volna.

hétfő, június 16, 2008

Megszakítjuk adásunkat

Olvastam kedves szomszédos bloggerinánál, hogy ő mehetne/mehetett volna harlidéviddzonfeszitválra. Elég furcsa volt látni, hogy ez neki egy eltévelygő fiatalkori vágy eltorzult beteljesülése lett volna, ha hagyja magát belerángatni. Ennél furcsább már csak az volt, hogy egy ismerős és a Polgár Borda révén szombat délután egyszercsak ott voltam Alsóörsön és minden dübörgött.

Megpróbálok rövid lenni (szerintem sikerülni fog).

1. Az egész egy anti-Sziget (nem is értem, mit erőlködik a nagyonsokvármegye), ami azt jelenti, hogy tök ugyanolyan. Sok koncert, sok félbebaszott/bebaszott (napszakfüggő) ember, akik iszonyú mennyiséget költenek (itt persze lényegesen többet, lásd lejjebb), viszont ideológiailag korrekt módon ragadnak a Nagy-Mo. matricák és lengenek az árpádsávos zászlók. Viszont:

2. Volt sima gyros és izraeli gyros. Az rendben van, hogy az izraeli drágább volt egy százassal (rohadt zsidók!), de több is volt benne (nem néztem meg, mi, csak a kiírás hosszabb volt). Már a gojmotorosokban sem bízhatunk.

3. Nem gondoltam volna, hogy leszek egyszer egy gerimúr koncert mellett, azt meg pláne nem, hogy így. Amúgy Török Ádám volt még, Kalapács meg egy AC/DC-imitátor, amit hallottam, meg valami béna magyar rock-hip-hop, amit már láttam másutt egyszer, de akkor is szar volt.

4. Dinner in the Sky: felvisznek 15-30 méter magasba és ott zabálhatsz/koktélozhatsz. Csak koktél 8 és fél, zabával 12 és fél. (Amikor a Polgár Borda polgárbarát segítségével jó kedélyállapotba és a szokásosnál is rosszabb humorérzékbe kerültünk, arra gondoltunk, hogy egy Szarj az égből nagyívben mindenkire szivesebben kiadnánk ennyit.)

5. Divat a bőrszínű, "észrevehetetlen" tetkós pulcsi.

6. Divat a három kerekű, majdnem kocsi harli. (Ez tényleg jól is néz ki.)

7. Ezeknek basszus mindegy, hogy délután, éjjel vagy hajnal: vrrrrümmm-vrrrrrrümmm.

8. Esett. Ültünk egy sátorban, aztán mondták, hogy tíztől felnőtteknek szóló műsor lesz, kétezer a bentmaradás. Nem tudtuk meggyőzni magunkat.

vasárnap, június 15, 2008

EB



Ő is EB, csak másként. Ő a kutyám, Charlie, épp méltatlankodik, hogy felébresztettem.
Közben lement az M1-en az Ötödik pecsét, jó tízéve láttam utoljára, most is szomorú apropóból vetítették.
Nagyszerű film - s továbbra is Őze Lajos - szurkoló vagyok.

szombat, június 14, 2008

Nem vetkőzött


Elena Santarelli megígérte, hogy ha az olaszok nem játszanak olyan plöttyedten, mint a múltkor, akkor élő adásban levetkőzik a tiszteletükre.

Nem mondom, ha mondjuk Veronica Lario vagy Hillary Clinton ígért volna hasonlót... Azt hiszem, hogy az olaszokat nem nagyon motiválhatta valami olyan, ami már százszor megvolt.



Talán, ha élőben.

péntek, június 13, 2008

Neue Welt Rekord


F Flintoff, kingstoni lakos 2008.06.13án, pénteken, az egy pisilésre jutó elmulasztott gólok világrekordját 2-re módosította. Ezúton gratulálunk neki.

Nem foci, de majdnem



Most fedeztem fel, hogy jön a Szigetre a Kaiser Chiefs, aug. 14!!! Hú...
(Leeds United drukkerek amúgy, ez a kulcs.)

Mit látott Somos kommentátor?

Látta Cosmin Chivut.
Látta amint Chivu szereli Mutut.
Látta Kozma beadását.
Látta a világbajnokság első kihagyott tizenegyesét.

Somos kommentátor sok mindent látott tehát, csak Panucci kezét nem látta Niculea nyakán.

Megismerik?

Igen ő az.

szerda, június 11, 2008

A nap szava

A kollegáknak hajlamuk van a sport úgyismint a futball kevésbé esszenciális aspektusain időzni, említtessék hát itt meg a noble savage, avagy a félkegyelmű, avagy korunk knézyjeneje, Egri Viktor.

Kinek is a Holland-Olasz pompához való hozzájárulásást egy cimborám akképpen nyugtázta, hogy "dehát ő olasz drukker". Vagyúgy. Akkorhát...

Miről is beszélünk. Történik, hogy Van Nistelrooy góljánál a vak is látja, hogy a csatár lesen áll. Majd a vak is észreveszi, hogy hopplá, pályán kívül fekszik/kel egy olasz. A vak és a világtalan (de nem a félkegyelmű) levonja a következtetést, hogy 1. a partjelző vak és elnézett egy 3 méteres lest, 2. a partjelző valami oknál fogva beszámítja a fekvő/kelő olaszt.

A vak ennél nem jut tovább mert nem ismeri a szabályt, így pl azt sem tudja, hogy kirúgásból nincs les. A félkegyelmű azonban idáig nem jut el.

Mikoris a szünidőben a szakértő kinyilatkoztat - ami, szakértőről lévén szó, legalábbis addig legyen értve szentírásként, ameddig egy másik szakértő annak ellent nem mond - a félkegyelmű a következő módon folytatja a közvetítést.

"Nos hallottuk a játékvezetőbizottság elnökének a véleményét, ám ha Van Nistelrooy oly kérdően tekintetta bíróra a gól után, s ha az olasz csapat egy emberként reklamált, akkor csak nem lehet ez ilyen egyértelmű."

Hát akkor csaknem, kedves Viktor. Amiképpen a földön is, kedves Viktor.

Védekezz!


A mai fociban talán a legfontosabb a jó védelem.

Az első kör legrosszabbul védekező csapatai:
1. Oroszország
2. Olaszország
3. Görögország
4. Svédország

Igen, nekem is feltűnt, hogy ebből három egy csoportban van, s ha ehhez hozzávesszük, hogy a spanyolok legendásan lukas védelme csak azért nem látszott, mert az oroszok a legrosszabb támadójátékban is a második helyen vannak (a görögök után), akkor a D csoport valóban nem tűnik erősnek.

(Képünk csak azért került ide, mert tetszik.)

kedd, június 10, 2008

Porbapujol.



Ha kijutottak volna az angolok, akkor az lett volna a (lehetetlen) kívánságom, hogy az angol kapus ne kajon túl sok potyát. Ők nincsenek, így az a (nagyon is lehetséges) kívánságom, hogy alázzák meg Pujolt minél többször. Köszönöm.

Mivelhogy...


Mivelhogy hallottuk a ti hiteteket a Zinedin Zidánban, és a szeretetet, mellyel minden kékekhez vagytok.

Mivelhogy tegnap többször is elhangzott, hogy most, hogy nincs Zidán, most, hogy Ónri és Vijéra nem játszanak, végre szóhoz juthatnak a fiatalok a francia válogatottban:

Kupé - 1972
Szanyol - 1977
Gállász - 1977
Türám - 1972
Abidál - 1979
Ribéri - 1983
Mákálele - 1973
Tulálán - 1985
Máludá - 1980
Benzemá - 1987
Ánelká - 1979

hétfő, június 09, 2008

Egy rózsaszál szebben beszél...


Mondd, te kit választanál?


"There used to be a football club there."


A Spurs egykori edzője, Keith Burkinshaw megállapítása cseng fülünkben amikor a Queens Park Rangers háza táján történő legújabb eseményeket vesszük szemügyre. A tavaly nyárvégi hatalomátvétellel az ördög öreganyja és Hitler jut eszünkbe, amennyiben a Briatore-Ecklestone párosnak az alternatívája a csőd volt. Fenntartások persze jelen lehettek, ezeket fölsorolni fölösleges, mivel a klub utóbbi évének története kapcsán pontról pontra megfogalmazhatóak.


Briatore egyfelől úgy képzeli, "we are going to have a lot of fun", másfelől pedig egy világméretű "brand" megteremtésén fáradozik. Önmagukban véve, egyik tevékenységgel kapcsolatban sincsenek privát és széleskörű problémáink. Szurkolni azonban sem Briatore publikus maszturbációjának, sem pedig egy brandnek nem lehet. Előbbi egyszerűen magánügy és magától értetődően veti fel a kérdést, hogy mindehhez nekünk mi közünk (és milyen módon szólhatnánk bele), utóbbit vesszük, nyűjük, fogyasztjuk, s ha bármivel helyettesíthető, akkor majd azt vesszük, nyűjük, fogyasztjuk. There used to be a football club there?


Hogy értsünk a szóból, demonstratíve, Briatore első jelentésteljes tevékenységei közé tartozott, hogy megváltoztatta a csapat címerét (erről, erre...). Ennek nyilván semmi más értelme, mint hogy jelzi, ha király nem is halt meg, de azért éljen az új, a teljhatalmú. A második lépés az volt, hogy az angol pályákon hagyományos "lap of honour"-nál, amikor a szezon utolsó meccsén a hazai csapat játékosai körbesétálnak és megköszönik a bíztatást, ő is ott vigyorgott a játékosok között (az időközben szinténtulaj Lakshmi Mittallal együtt). Jövőre remélhetőleg egyedül megy körbe.


Mindezek után, s itt persze felmerül a kérdés hogy ez "fun" vagy "brand", átlag úgy 50%-kal megemelték a jegyárakat a következő szezonra, frédi kedvenc helye 25-ről rögvest 35 fontra ugrott. (Vannak, vannak persze olcsóbb helyek de onnan frédi nem néz meccset, csak egyszer nézett, Veszprémben, az se nem "fun", se nem "brand".)


A történetnek itt nyilván nincs vége, Flavio és Bernie nem ügyetlen emberek, ígyhát abban sem igen bízhatunk hogy 1. megunják, 2. elbasszák.


Ami marad: keressük a következő év(ek) csapatát. Legesélyesebb természetesen az FC Brentford, ahol a legenda szerint - Angliában egyedülálló módon (!) - a pályának mind a négy sarkában van egy kocsma. A probléma (csapatot választunk), a romantika okán sem dönthető el mendemondák alapján. Tesztelést és objektív, emócióktól mentes, tiszta döntést igényel.

Botrány, ízléstelenség, Bonyek


A németek ma már inkább a győzelemről beszélnek, a lengyelek pedig a német válogatott mezében győztes lengyelekről. De hiba volna elmenni mindamellett, amit előtte produkált e két büszke európai nép.

Nos, a lengyel Super Express című napilap lehozott egy képet, amin a lengyelek holland edzője Bállák és Lőv fejét tartja a kezében. Viccnek elég gyenge, komolynak elég erős, a napilap a bulvárban nyomul, a német sajtót pedig - legalábbis amennyire ez az Interneten keresztül felmérhető - elöntötte az epe. Botrányról, ízléstelenségről beszélnek, egy német bulvárlap még azt is megpendítette, hogy a lengyeleket ki kellene zárni az Európa Bajnokságról. Mint gyöngytyúk a meleg takonyra. Szegény Bénhákker pedig mit is mondhatott volna: "Beteg emberek mindenhol vannak a földön."

Fantasztikus hírek keringenek azóta a neten. A sport1.de szerint Bénhákker dühöngött (pedig nem); több hírcsatorna lehozta Bállák egy újságírónak odavetett filozofikus szavait ("Nem örülök neki."); állítólag a Reischstag sportbizottságának elnöke az Európai Parlament elé akarja vinni az ügyet; a Bild egy egész cikket szentelt az egykori lengyel futball-legenda, Bonyek tiltakozásának, amely körülbelül e szavakból állt: "tiltakozom és felháborít", ugyanakkor a Bild felháborodott azon, hogy Bonyek azt is hozzátette, hogy "a lengyel játékosok tizenhatszor [nem többször, és nem kevesebbszer] ügyesebbek a németeknél"; a Tagesspiegel.de elemző cikkében pedig egyenesen a "fejek háborújáról" beszél, s arról csacsog, hogy a 40 milliós Lengyelországban egy 200 ezres példányszámú napilap bénakacsa cikke mily jól mutatja az erősödő lengyel nacionalizmust.

A németek szeretnék, ha szeretnék őket, s nem veszik tudomásul, hogy sokan nem szeretik őket. Viszont hülyék annyira, hogy ügyet fabrikálnak valamiből, ami nem az, s csak az idő rövidsége és a lengyel szövőnők közismert restsége volt az oka annak, hogy a tegnapi meccsen nem Bállák levágott fejét ábrázoló zászlókat lengetett a szél. S annyira is hülyék, hogy nem veszik észre, hogy egy jelentéktelen bulvárlap miatt lenacionalistázni egy egész nemzetet nem éppen szerencsés stratégia.

A magyar sajtó természetesen - mint mindig - most is hozza a formáját. A Nemzeti Sport (a szaksajtó, ahogy nevezni szokás mifelénk) arról ír, hogy a lengyelek nyilatkozatháborút indítottak (pedig nem), hogy az egyik lengyel lap (lap, és nem bulvárlap) a címlapon (a francokat) hozott képével "a labdarúgásra is kivetítette a történelmi múltat" (he? mi? hogy?).

A bulvár mindenhol bulvár, s ritka siker lehet a számára, ha ekkora szart tud kavarni a többi bulvár segítségével. A meccsnek vége, de a történetnek még nem. A Bild ma reggeli száma szerint a németté emancipált Podolszki fogja megtisztítatni a lengyeleket a mocsoktól: Podolski putzt die Polski.

Pedig Bonyek szerintem továbbra sem a németeknek, hanem inkább a lengyeleknek szurkol.

péntek, június 06, 2008

Here Come the Bastards

A Van Időnk stábja köszönti a foci EB mind az összes béna csapatát, akiknek köszönhetően a következő három héten semmi értelmeset nem fogunk csinálni. Az angol válogatott heroikus kinemjutásával garantálta, hogy közönyösen (?) szemlélhessük az egész hajcihőt, én a magam részéről arra készültem, hogy a görögök újrázásáért fogok szorítani, de végül az orosz medve lesz első nekifutásra a kiszemelt.

Aztán majd idővel nyilván áttérek az olaszokra, ők úgyse érdemlik meg sose, nézni is rossz őket, viszont senki ismerős nem drukkol nekik.




csütörtök, május 29, 2008

Csütörtök

Csütörtök. Általában kellemes nap, gyorsan ketyeg, már nagyon erősen a péntek felé lejt, mondhatni hétvége szaga van. Hacsak valamiért az ember hete nem csütörtökön kezdődik. Akkor a csütörtök határozottan hétfő, sőt! a dolgozó ilyenkor csütörtököt mond.
Fejfájás, kilátástalannak tűnő problémák, hőség - Ajajajaj! sóhajthatnánk panaszkodva - de hallgassuk inkább a nagy Claudiót!
Claudio Villa felvételeitől néha egy hétfőnek tűnő csütörtökön is felragyog a legprofánabb, legszerelmesebb, csakis magáncélra elkülönített, örökbecsű szombat! Itália, 1969.

Minden idők legnépszerűbb videója a youtube-on

Méltán.

UPDATE!!!!

Bakker, még meg is él belőle! Itt.

kedd, május 27, 2008

Nick Cave

Itt járt és tényleg rohadtul nagy bulit csinált.

hétfő, május 26, 2008

Mennyi?

Dévid Bekem messziről lőtt üres kapuba. Nem könnyű, de nem is nehéz mozdulat.

A riporter hatvan yardra saccolja a távolságot, az interneten keringő videók címei hetven yardra pontosítanak, a zindex már hetven méterről beszél. Hetven yard is csak hatvannégy méter. Sebaj.

Vajon látunk még olyat, hogy Dévid ilyen távról kapussal együtt is veszi az akadályt? Mint hajdanán.

vasárnap, május 25, 2008

Kedves fotóblogger ismerősök!







Furcsa, tükröződős képeket már 1935. szeptember 1-jén is lehetett csinálni. (A Széchenyiben készült képre nincs dátum írva, az csak érdek nélkül tetszik.)

kedd, május 20, 2008

A zene neve: The Qualitons



Ők voltak nagyon viccesek a Sirályban vasárnap délután 4-kor. A Jesus Christ Superstar feldolgozásukra némelyek jobban ropták, mint a Bethlen téri samesz, pedig.

Nagyapám nem volt se magyar bajnok, se válogatott

A kép jobb szélén látható Bay Béla viszont igen. Ha Ön meg tudja nevezni a másik három urat, Ön boldog ember.

BEAC-bál 1935. jan. 8.
a Pannóniában
Fényképezte: Schäffer fotó
Rákóczi-út 8/a Tel. 33-4-75

Egyébként annyi a történet, hogy nagyit az előző képen esetleg látható Ságvári Endrének kellett volna bálba vinnie, de nem jött, az egyik kedves rendező pedig kerített egy fiatalembert társaságnak. Hát nem a nagypapa volt/lett az?!

vasárnap, május 18, 2008

Látható-e a képen Ságvári Endre?

1933. szept. 18.

SASS FOTORIPORTER
DOHÁNY-U. 30. udvarban

csütörtök, május 15, 2008

vasárnap, május 11, 2008

Itt vagyunk, megint itt vagyunk

Pénzszerző körútunk utolsó/utolsó előtti állomásán.

16:07 Eddig oké a Wigan. Mondjuk még csak hat és fél perce megy.

(Közben olvassuk a BBC-n:
A mini-panic in the tunnel at Stamford Bridge as John Terry realises he's got the wrong shorts on. Chelsea are in their new home kit today - but apparently no one told the skipper. )

16:10 A hülye bíró már kétszer is rosszat fújt. Persze mindegy, mert mezőnyben, de lesz kit okolni.

16:13 Ez a Koumas gyerek leszoríthatta volna.

16:15 Szkólz, az indexen is megénekelt hentes mészárol, de azért felkel a Wigan-es gyerek.

16:17 Nem kéne hagyni, hogy csak úgy a Rúnihoz menjen a labda, de szerencsére aztán a szögletből nem lesz semmi.

16:19 A Mencseszter átvette az irányítást, de még nincs nagy gond.

16:21 Sajna elmúltak azok az idők, amikor olyan kapusai voltak a Mencseszternek, hogy az ilyen hulló falevél bemenjen. Aztán a szöglet is veszélyes.

16:23 Megint volt egy jó szöglet. Persze ettől még sírni fogunk a végén.

16:25 Na most majdnem rossz lett, de aztán deszperet difending, ahogy angol kommentátoraink mondják.

16:26 Na a protugál bika már ott áll csipőre tett kézzel.

16:27 A szabadot védte a kapus, most meg szöglet lesz.

16:29 Tyű de nyugodt volt a kapus. Azért Tevez kábé 30 centivel maradt le.

16:32 Na basszus. Befújta a hülyéje.

16:33 Hülye portugál. Simán becsapta Körklendet. Most akkor elég rossz.

16:37 Hát akkor most megy el a bíró a picsába. A hentest úgy kellett volna kiállítania, mint a pinty.

16:38 Kemények a Wigan-os fiúk. Mennek, mennek, de nekem rossz érzésem van.

16:44 Körklend fölszedi Rúni elől. Most nem nagyon van semmi. Gondolom, Szőr Alex lehozza a félidőben a hentest.

16:47 Félidő. Hülye bíró, hülye biró, hülye bíró!

17:09 Második. hajráhajrá

17:12
portugál a labda mögött.

17:13 sima védés.

17:17 a bíró visszaadja kicsit: elfelejtett befújni még egy tizit (persze Szkólsz ott se lehetne a pályán...)

17:19 Nagy rohanás van, Rúniét védték.

17:25 telefon volt, közben meg mindenféle, leginkább a Mencseszter támad

17.27 Seva, az ukrán töketlen betalált a túloldalon, Abramovics mind a kétszáz foga mosolyog. itt viszont elég reménytelennek tűnk minden.

17:29 Ez a Valenszia-fiú nagyon gyors, de még nem rúgott egy rendeset a labdába. Jön Hárgrévsz. És Förguszon iszonyú bátor volt, mert csak most hozta le Szkólzt.

17:31 Gigsz is bent. Kit érdekel persze, egy pici gól kéne. Sose lesz.

17:32 Hát Heszkinek 30 centi hiányzott.

17:34 Szibierszki a kopasz, öreg lengyel-nevű bent a Wigan-ben. Ronaldo újabb dühödt bika, de most ott van Hárgrévsz, meg Gigsz is

17:38 a mencseszter helyzeteket nem is írom. a kopaszt nyilván fejelgetni hozták be, de reménytelennek tűnik.

17:44 Kész. Gigsz.

17:51 Vez Bráun még megpróbál öngólt fejelni, de Gigsz ment a vonalról.

17:58 Vége, közben még a Bolton is egyenlített.

Recepció

Képes Gábor:

Recepció


Egy illatos gyertya égett mellette naphosszat, a levegőt betöltötte az eukaliptuszaroma párája, de az ő orra már egészen hozzászokott ehhez. Apró viaszgömböt gyúrt a gyertyáról lecsorgó, összeálló masszából, élvezte, ahogy a langyos anyag az ujjbegyére simul, s élvezte azt is, hogy létrehoz valamit. Négy-öt piros golyó hevert már a pultlapon, mintha egy törpe biliárdjáték kellékei lennének. A régi világban – tanári praxisa mellett, mert volt némi vénája a magyarázáshoz - biliárdjátékos volt, mégpedig virtuóz. S manapság már csak itt, a Recepción van rá szükség.

Nagyjából így telt el a napja, amíg várakozott, a háta mögött egy rádió zizegett, alig hallhatóan, de rendületlenül közvetített egy lágy, hiteltelen férfihangot. Ez is része volt az illúziónak.

Az Emberiség Múzeuma - hirdette a felirat a bejáraton kívül, a vonalhosszas írásmód zebracsíkos betűivel, amelyekkel ő máig nem volt képes megbirkózni. Az épület hideg volt, szárazan hideg, s nyomasztóan tágas, az alumíniumlemezekkel borított falak szinte sugározták a hideget, akár a rádió az érthetetlen férfihangot. Világos volt, üres fény vakította el a szemét, s oldalt egy fémszínű ivókút folytonos csobogása fodrozta a víz faktúráját. A víz hullámzott, gyűrűzött a kagylóforma medencében, terjedt és elenyészett, mint a rádióbemondó tartalomnélküli hangja.

Forma. E szerint éppen hét éve dolgozott az Emberiség Múzeumában, amely e nagyszerű civilizáció emlékeinek bemutatására lett volna hivatott. Két króm borítású hajszárító állt az első vitrinben, rafinált, áttetsző posztamensen, mellette tárgyfelirat igazított el a hajról, a levegőfúvásról és ezek történeti kapcsolatáról. Nehéz lehet megérteni, ő biztosan nem értett belőle egy vakhangot sem.

Továbbmenve egy lávalámpa helyezkedett el egy kisebb dobogón, kékes világítással buborékolt, s a táncoló buborékok árnyéka kézírásos kódexekre vetült, amelyek szinte körbeölelték a dobogót. A jobbára középkori, egyházi témájú munkák között egy telefonnotesz volt az egyik, valahol a K betűnél kinyitva, jól látta benne egy Kosztolányi Dezső nevű ember zöld tintával beírt, négyjegyű telefonszámát. A tárgyfelirat, a fekete-fehér, párhuzamos zebrabetűkkel arról tájékoztatott, hogy a füzet szerves anyagok felhasználásával készült, rostokat tartalmaz, s emberi kéz karcolta jelek láthatóak rajta. A négyjegyű telefonszám titkát csak a Recepciós ismerte.

Hosszú, gyérebben megvilágított folyosó következett, festményekkel, rajzokkal, egy általános iskolai, bauxitbányászatot bemutató térképpel, s a Mona Lisával. Tárgyfeliratok, s a fiatal látogatók számára egy interaktív elem, a sejtelmesen mosolygó emberi nő perrokát-nyilacskákkal megdobálható. A Recepciós nyugodt volt, a folyosón csend honolt, s az őrizte a nála felejtett múzeumot. Egyszer egy csapat kiskamasz ráhajigált ugyan a képre egy készletnyi perrokátnyilat, de nem maradt más nyoma, mint néhány, tűszúrásnyi, haragoszöld folt.

A következő teremben épületek makettjei, szakócák, egy fej nélküli szobor (a tárgyfelirat szerint a korai ember még nem növesztett fejet), egy Trabant típusú gépkocsi, valamint egy törvényoszlop régről.
A Recepciós ennek gyakran nekitámaszkodott, s eldúdolta magában a kedvenc dalát. "Egy napon, akár mint ma, azzal ütöttük el az időt, hogy szerelmes leveleket rajzoltunk a homokba." Nem volt tökéletes a fordítás, hisz az eredeti dal angolul volt, egy másik emberi nyelven, amit éppúgy elfújt már a szél.

Kis költségvetésű, külvárosi múzeum volt, egy irodai negyed sarkán. A Recepciós - az igazat megvallva - szintén műtárgyszámba ment, még leltári számot is kapott. Egy hanyag muzeológus – mert hivatalosan az volt az intézményért a felelős – kéthetente egyszer felkereste, de beszélni nem tudtak egymással, még csak meg sem hallották egymás hangját. Ezen a fene bolygón az idő is másképp telt, a Recepciós szerint éppen hét év volt az a két hét. Hát ő minden nap, minden átkozott földi nap, végigment egyszer a házon, majd visszaült a Recepcióra. Csak ő tartotta számon ezeket a napokat, s csak ezek a napok tartották számon őt.

Az üvegen túl megbámulták néhányan, ahogy tesz-vesz, majd csupasz, hordóforma testüket előredöntve, karika lábaikon siettek a dolgukra tovább. A kultúránál mégiscsak fontosabb a meló, ez a mi közös örökségünk – ingatta a fejét néha a Recepciós. Így van ez!

hétfő, május 05, 2008

Mindent kétszer mond kétszer mond




Ez már vagy pár hete volt, de az én tempómban még frissnek számít, és az volt a premier, úgyhogy még akár aktuális is.

Balanescu koncert volt egy kicsi templomban Highbury Islingtonnál. Az alapkoncepció, hogy a falra vetítenek és Balanescuék arra húzzák. Az este első felében a „Second Breath” c. film futott a vásznon, ami Maurice Blik szobrász életéről szólt: holland zsidó, akit éppen egy haláltáborba vittek vonaton, amikor egy drámai(?) fordulattal orosz lovas katonák fel-/kiszabadították, second breath, és új életet kezdett Angliában, szobrász lett. Nekem kicsit klisé volt a film, megsárgult fotók fölött nosztalgiázunk a boldog gyermekkorról, aztán katt, vési-faragja-izzadja a szoborembert, közben egyre fokozódó intenzitással be-be villannak az ikonikus holokausztfotók, lovasok jönnek, közben vési az embert, megint lovasok, megint hullahegyek, aztán kicsit megnyugszunk, mert a lovasok leültek szalonnázni a hóba, szóval mégsem kell félni tőlük, aztán valahogy vége is van.

Mellesleg, vagy inkább nem is mellesleg, a szobrok nagyon jók, már amennyi 2D-ben átjön belőlük. A történet érdekes része nekem csak ezután jött, amikor a szünet előtt még kipattant a rózsás kedvű konferanszié (teljesen valószínűtlen figura) a színpadra, hogy megossza velünk azt a fantasztikus hírt, hogy köztünk van a művész, sőt a film rendezője Gillian Lacey is, és most mind beszélgetni fogunk. Ő kérdez majd a művészektől, vagy nem-nem, inkább mi kérdezzünk, és ő majd elismétli a mikrofonba, hogy mindenki jól hallja.

Na, van-e kérdés, hehe. Ó, az a hölgy ott hátul már kérdez is, tessékcsak. Hogy érez-e a szobrászúr survival guilt-et (túlélő-bűntudatot)? Pompás, köszönjük a kérdést, akkor elismételné a hölgy kérdését, hogy van-e survival guilt-je? Khm. Krm. És azt hittem, hogy még néhány khrm és valaki a segítségére siet a szobrásznak, hogy ilyet nem szokás kérdezni, pláne ennyi ember előtt, de nem ez történt, hanem azt mondta, hogy van, és kiegészítette egy történettel, hogy igen sokszor felrémlik benne, hogy azokat a félhalott/halott embereket, akik mellől ő kisfiúként elszedte a kenyéradagjukat, talán pont ő küldte a halálba. Igen, ezekkel nehéz megbirkóznia az embernek. Khm. Remek, a többi művész szeretne-e hozzáfűzni valamit, ha nem, akkor van-e még kérdés, pompás, itt az úr már kérdez is, hogy milyen volt a vonatút, akkor mondjuk el hangosan is, milyen volt a vonatút a haláltáborba? Az tíz napig tartott, és nem volt jó, mert sokan voltak, nagyon sokan, és nem volt wc meg enni-innivaló sem, de néha nyers céklát tudtak szedni valahogy, (ezt a részt nem értettem), és akkor azt ették.

Köszönjük, és akkor egy utolsó kérdésre még van időnk, tessék, hogy hogyan is ismerkedett össze a rendezőnő és a művészúr? Na, hogyan? Egy partin, hahaha! Hát, hol máshol! Köszönjük, folyt. köv. vidámabb témával a szünet után. (Az tényleg vidámabb volt: amatőr felvételek egy balettársulat tengerparti nyaralásáról.)

Megint a fotelből

Utolsó előtti forduló, mindhárom hűséges olvasónk pontosan tudja, hogy mit jelent ez nekünk. Ennek ellenére az első félidőt csak fél szemmel figyeltem vasalás közben. Tv-nézéskor ez persze nem lenne probléma, de a neten csak nagyon icsibe bírom nézni. Most jön a második fele, még 0:0, hajrá kékek, előre a pénzünkért.

18:12 Karvajjó (akinek a nevét az angol riporterek ényegesen viccesebben ejtik, mint ahogy mi írjuk) jól befut és a francba fejel egy szögletet. Örök kedvencünk ő.

18:14 A riporterek szerint Cselszí bigining tu törn dö szkrú. Minden nyelven lehet hülyeségeket mondani.

18:15 Terri egy kicsit jobban fejel Karvajjónál, ő a lécbe fejbombáz.

18:20 A századik Cselszi-szöglet jön mindjárt.

18:23 Az árja isten összebékült a feka erőizommal és simán benyomják!! (fordítás: Drogba egy szabadot Balak fejére, gól.)

18:27 Amit sosem értek: most mér' nem nyomnak tovább?

18:28 A mai meccs alapján Anelkát akár a magyar bajnokságba is nevezhetnénk. Semmi nem sikerül neki, két méterre nem bír passzolni, de legalább lecserélik. Jön a gyászoló fiú.

18:30 Karvajjó összehozta Ovennak. Szabad. Nagyon fogom ám utálni.

18:32 Karvajjó megúszta életfogytig tartó átkomat. Falba rúgta Dzseremi.

18:33 Jön Daff. Közben Martinsz majdnem betalál.

18:34 Oven is hozza hálistennek a szokásosat. 5 méterről is elbassza magabiztosan.

18:35 Most nagyon izgi. Ide-oda. Nem írok, amíg fel nem rúgnak valakit és meg nem állítják az egészet.

18:39 Karvajjó a szerencsés, akinek sikerült a hátára esnie. Lecserélik! Így most már csak nyernek!

18:41 Minden meccsre jut egy-két őrült Cselszís. Teri odarohan Karvajjóhoz, hogy gyerünk, bírod még, végigjátszod. Ne már!

18:44 Basszus, ezek nagyon tudnak! Maluda a végén, de gyakorlatilag körbepasszolták az egész Kasztli-védelmet.

18:48 Seva megtalálta igazi szerepét: most már vagy öt meccse taktikai csere. Naccerű.

18:52 Négy perc hosszabbítás, pedig ezt már senki nem akarja.

18:56 Esszien még eltotojázza a százszázalékosat, de mindegy.

18:57 Vége. Eddig minden stimmel. De vasárnap nagy buli lesz.

vasárnap, április 27, 2008

Szervetlen cukiság 3.

A most következő videó minden idők egyik legrosszabb autóját reklámozza. A zaporozsjei autógyár próbálkozott már korábban is egy szovjet népautó gyártásával. A siker tartós, de tartósan mérsékelt volt.
A 80-as években viszont megjelent az autós újhullám terméke: a ZAZ-1102, népszerű nevén: a Tavria.
Egy törésteszt kimutatta: karambol esetén a motorháztető nyaktilóként tör be az utastérbe. Sajnálatos tervezési hiba. A kocsi mégis túlélte a rendszerösszeomlást, gyártották a közelmúltig, sőt! a sedan változatát, a Slavutát máig gyártják (2005-ben Belgrádban sokat láttam belőle).
Természetesen a Tavria, ha nem forradalmi konstrukcióként, azaz nyaktilóként viselkedik, kimondottan cuki. Az egykori sulim, az Apáczai előtt is parkírozott egy bilikék.
Ez pedig minden idők egyik legjobb autós reklámja.

szombat, április 26, 2008

1:14

A fenti két szám az odds-ot jelenti, amin 10 fontot tettünk Frédi Flintoffal arra, hogy a Cselszi nyeri a Bajnokok Ligáját és a Premiershipet is. (Konkrétan én akartam megtenni, de ő megpróbált lebeszélni a 10 fontról, mondván sok pénz, mire én azt a prádriposztot engedtem meg, hogy legyen akkor csak 7, ami egy nyolcadosztályú angol bajnoki meccs belépőjének ára. Na erre ő fizeti a másik 3 fontot.)

Egyelőre jól állunk, mert bevettük a hülye vörös norvég gyereket is. Most meg drukkolunk élőben a kompjúter előtt. (Frédi nyilván valami londoni pubban.)


14:08 Már elment negyed óra, de egyelőre azzal vagyok elfoglalva, hogy egy olyan csatornát találjak, ahol normális tempóban jönnek a kilobitek, mert persze mindenki ezt nézi. Dögöljetek meg, nekem pénzem van benne!

14:21 Ha a Motherwell - Dundee United meccset akarnám nézni, az könnyebben menne. Épp láttam egy béna gólt.

14:28 Megvan a csatorna! Sajna franciául, amit értek és idegesítő. Valami arab jobb lenne.

14:35 GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!! (Egyszer tehet Ballack is szivessséget.)

14:40 Szünet. Addig lekapcsolhatom a békazabálókat.

14:55 Második félidő. Kel máccs dö Májköl Esszéen, kel máccs! Ezek hihetetlenek.

14:58 A franciák most mondják be, hogy a 25 perccel ezelőtti gólnál egy Lampard mamájára emléző pólót húztak elő a londoniak. Dilettánsok haza!

15:05 Basszus. Beperelem Karvajjót. Hát odaadta neki. A Rúninak. annak meg csak be kellett rúgnia. Hát berúgta.

15:10 Na, obtönüztünk egy tre bó kufrant. állé lé blő!

15:11 Jó ez a Karvajjó gyerek. Belelépett a társ szabadrúgásába...

15:13 Gigszi is lő. Szarul állunk, bejön Ronáldó. Mostanság az egyetlen vicces, ami történik, az a szakkomentátor Marszel Dösszájji akcentusa. az mondjuk nagyon.

15:17 A franciák berohadtak, így most találtam egy működő SkySports-ot. Anelka be, hátha.


15:22 Van egy szabadunk. Szedjétek le a Karvajjót.

15:23 Erős vita után Balak helyett Drogba. A holland simán véd, a két egó még mindig ezen vitatkozik. Naggyon jó.

15:27 Karvajjó... 17ről majdnem olyat lő, mint én.

15:28 Most meg szabad a Mencseszternek. Kicsit ők is vitáznak.

15:29 Ez is béna volt szerencsére.

15:31 Állt a játék. Seva, az ukrán töketlen készülődik megmenteni minket. Hát örülne Abramovics szláv lelke, az biztos.

15:33 Mielőtt valaki halálra izgulná magát, elárulom, hogy lefizettük Ferguszont, szóval csak az a kérdés, hogy kit jelölt ki, kinek kell az öngóljukat lőnie.

15:35 Az előbb hazudtam: a partjelzőt fizettük le. Az első tizi, amit a szezonban a mencseszter ellen befújtak. Már csak be kell lőni.

15:37 Balak az árja isten!!!!!!!!

15:38 Mindenki kivan. Gyorsan cseréltünk egy védekezőt. Ronaldó meg rárúgja a kezdőrúgást...

15:40 Esli Kól megmenti a haza becsületét és a pénzünket, amikor kivágja Ronaldó lövését a gólvonalról. (A posztolás közben nem figyeltem, hogy 4 vagy 5 perc a hosszabbítás.)

15:42 Seva, az ukrán töketlen ha gólt nem is lő, de ő is ment egyet a vonalról, aztán kis dulakodás.

15:47 Vége! Balak és Drogba is szeretik most már egymást. Sajna a Mencseszternek jobb a gólaránya, de mondjuk ki az ilyenkor szokott hülyeséget: hátha nem bírják idegileg. Megremeg a térdük. Az.

Ja igen. Holnap Honvéd-Mtk. Azt a helyszínen követjük végig, és csak utólag számolunk be az eseményekről.

csütörtök, április 24, 2008

Ehád mi jodéá?



A fenti videó nem a mi széderünkünön készült, remélem nekem még a negyedik pohár után sem volt annyira hamis a hangom, mint a kameramannak. Viszont a lányom azóta ezt a dalt énekli. Tök jó. (Itt van még egy csomó változat: az orosz a legjobb. A druzsba és durak szavakat még értem is.)

Amúgy korábban írtakkal ellentétben idén is megúsztam egy tojással az afikajmen visszaszerzését.

kedd, április 22, 2008

Tegyünk úgy!

Nem tudom, hogy a való vagy csak egy comedy club szüleménye, mindenesetre ma úgy értesültem, a Derby County szurkolói méltó rigmussal írták be magukat a történelemkönyvbe:

Let's pretend,
let's pretend,

Let's pretend we scored a goal!

(eh, most látom itt is inkább hagyományról, mint innovációról van szó...)

szombat, április 19, 2008

A rádió aranykora


A mi korosztályunk sokszor hallgathatta a történeteket, hogy ki járt át kihez focimeccset hallgatni a rádióban, hogy üvöltött a Szepesi, stb., stb.

No most: hoki Divízió 1-es vb volt Japánban. A Sport 1 adta, amit sokan nem tudnak fogni, másoknak simán nincs tv-jük és a neten nem volt elérhető a közvetítés, így maradt az index hokiblogján és a népsport oldalán az online olvasás. Aztán ezt már nem lehetett kibírni, és néhány technikailag képzett szurkertárs segített. Először skype-közvetítéssel próbálkoztak, aztán a saját netrádiójukra (
Magyarország első csak görög zenét (se többet, se kevesebbet) játszó görög netrádiója! Minden este mediterrán hangulatot teremtünk otthonában.) pakolták ki a tv-közvetítés hangját. Az első pár perc volt az igazi, mert nagyon halkan szólt, ezért az egyik csávó kb 20 másodpercenként benyögte, hogy most az ukrán kapu mögött a pakk, most kint van, most nem jutok szóhoz. Persze sok szerencsétlen azonnal csatlakozni próbált, de a szerver alapból 100 hallgatóra volt beállva, szóval csak a szerencséseknek jutott. Nekem! Aztán felemelték a limitet 200-ra, ami azzal járt, hogy megszakadt és újból be kellett jelentkezni. Na itt már bebuktam, úgyhogy az utolsó két és fél percre maradt az olvasás.
Eztán senki ne mondja nekem, hogy nem tudom, milyen az, amikor egy rádió fölé hajol 200 ember. És még az izzadságszagukat se kellett elviselni.

(Amúgy "persze" feljutottunk az A-csoportba - 70 év után először.)

A képen amúgy az 1953-as gyorskorcsolya vb-t (Hamar, Norvégia) hallgatja a késöbbi holland győztes, Kees Broekman családja.

Ebbsfleet going to Wem-ber-ley!!!


Csak lustaság az oka, hogy eleddig a vanidőnkön még nem lett megénekelvel az Ebbsfleet United története. Legalábbis a közelmúlt eseményei.


Történt, hogy egy igazi angol őrült beindította a MyFotballclub című oldalt. Az volt az ötlet, hogy ötvenezer hasonszőrű őrült befizet fejenként 35 fontot, a befolyt pénzből megvesznek egy csapatot, amit onnantól ők irányítanak. Játékosvásárlás, a csapat összeállítása, a klubmagazin címlapja, stb. MINDENT, ami logisztikailag lehetséges, internetes szavazások sorával.


Mondani sem kell, az ötletnek akadtak távoli csodálói. Hogy a csapat a szurkolók kezében legyen, az a modern angol futball egyik dédelgetett ideálja. Viszonylag ritkán történik meg és viszonylag ellene mozog a trend. Szép, szép tehát, s romantikus.


Akadtak azonban tamáskodók is, amikor ezév januárjában a MyFootballclub invesztorai megvették az ötödosztályú Ebbsfleet Unitedet. Egészen konkrétan helyi szurkolók, akik nem nézték jó szemmel az eseményeket, megemlítvén, hogy egy perverz és infantilis menedzserjáték áldozatává váltak. Az Ebbsfleet eredeti rajongóit nem győzte meg a romantika, ők úgy látták, csapatuk - melyet könnyükkel, verejtékükkel stb. - távoli bolondosok playthingje lett.


Ahogy ez történni szokott, a nézeteltérések a pályán tisztázódtak, amennyiben a takeover híveinek immár rendelkezésére áll az angol futball retorikai aduásza: Ebbsfleet is going to Wem-ber-ley!


Március 15-én a Flotta 4-2-re hazavágta a(z azóta a negyedosztályba feljutó) Aldershot Town csapatát (egy másik blogbejegyzés elvi témája), bejutván ezzel a 2007/2008-as FA Trophy (a, khm, figyelem, 5-8. osztályú csapatok számára kiírt kupa) döntőjébe. First time ever, mondanunk sem kell. A Torquay elleni derbire május 10-én kerül sor. Vigyázó szemünket rájuk vetjük.


(Közben híreket kapunk, hogy a MyFootballclub tagjai zsörtölődnek. Állítólag a mester nem egy internetes szavazás eredményét szeretné böngészni a döntő szünetében.)

csütörtök, április 17, 2008

Még jó, hogy nem vagyok a médiában fontos ember, mert biztos bebuktatnám a jól menő vállalkozást

Múltkor már csodálkoztam kicsit, hogy a velveten futó Havas-blog kicsit túlpolitizálódik, nem tévesztenek-e célcsoportot, de most tényleg nem értem, mi van. Az a hír, hogy egy hajléktalan prostituált elzárásának felfüggesztésére irányuló kérvényét elég felháborító indoklással utasította el a gödöllői bíróság. Merthogy a nő abortuszra szeretett volna menni, otthona nincs, viszont egy gyereke igen, még egy csemtét nem tud vállani. De most vállaltatta vele a bíróság. Ombudsmani vizsgálat, igazságügy-miniszteri reakció. Merthogy nincs fellebezési lehetőség, és ezen lehet, hogy változtatni kéne.

De hogy kerül mindez a velvetre megint?

szerda, április 16, 2008

Azért vannak a jó barátok...



... hogy kultúrszomjamat oltsák. Egész konkrétan valamikor tavaly ősz végén, tél elején kaptam levelet szakértő ismerőstől, nagyjából ezzel a szöveggel (nagyon kerestem, de úgy tűnik már töröltem)

Te úgyis az ilyen szarul megrajzolt aranyos történetecskéket szereted, szerintem tetszeni fog neked.

És linkelte ezt. Persze igaza volt, tényleg a szarul megrajzolt, de jó történetű képregényeket szeretem (meg a jól megrajzolt, jó történetűeket). És tényleg tetszett Rutu Modan hatrészes minisorozata a NY Times blogján, kedves életrajzi történetek, izraeliek Izraelben, USA-ban, jiddise mámék mindenütt, de a singer-i és egyéb múltbarévedés nélkül.

Aztán pár hete az egyik angliai kém (akinek már egy bejegyzést köszönhetünk) visszautazott kémkedni, de nagyon nem akart magával vinni két képregényt csak egyet, úgyhogy rám lett erőszakolva az igaziból a fenti Mixed Emotions előtt született Exit wounds, ami Modan első és eddig egyetlen egész estés graphic novel-je. A sztori nem nagyon érdekes, lány szól ismeretlen taxisofőr fiúnak, hogy szerinte annak apja a pár hónappal azelőtti haderai öngyilkos merénylet nem azonosított áldozata. Fiú nem akar nyomozni, de aztán kicsit mégis, és aztán egy csomó minden más is kiderül.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy meg van mondva a Közel-Keleti tutifrankó, gyorsan megnyugtatok mindenkit: nincs. Ez legfőbb ars poetica-ja is Modannak, legalábbis az általam elolvasott illetve megnézett interjúk alapján (mellesleg, akivel Joe Sacco beszélget, rossz rajzos nem lehet). Ő csak mesél egy történetet, és közben a háttérben lehet látni az izraeli életet is. Arra a jelenetre, amikor
a fiú USA-ban élő nővérével telefonál, közben pedig nagynéni, nagybácsi azon veszekszik, hogy nemjóezaleves, pedigmúlthétenméizlett, deezmostrossz, pedigugyanolyan, na arra még Woody Allen is csettintene. Vagy legalábbis harminc éve csettintett volna.

(Ja, és volt a könyvben egy tavaly öszi Charlton Athletic - Queens Park Rangers Championship jegy. 20 font.)

szombat, április 12, 2008

My first crush

péntek, április 11, 2008

Meccs lesz megint


És ha frédi erről tájékoztat, ráadásul a kriketszezon sem kezdődött még el, akkor pontosan tudhatjuk, nem is akármilyen meccs lesz.


Vasárnap, Wembley, 3 óra: AFC Wimbledon-Corinthian Causals FC.


Ha azt gondolnánk, frédi megint 7 fontot dob ki egy hetedosztályú meccsért (copyright PB), több okből is tévedünk. Egyrészt, mert frédi sajna nem megy ki. Másrészt, mert a Corinthians nyolcadosztályú. Harmadrészt, mert a belépő huszas font.


Hogy a dolgok mélyére lássunk, tegyük fel a kérdést, hogy mi a közös a brazil Corinthiansban és a Real Madridban. A válasz, hogy mindkettejüket egy angol amatőrcsapat ihlette meg (előbbi nevét, utóbbi mezét vette fel), ahol is a dilettantizmus nem szükség, hanem elv volt. Az eredeti angol Corinthians (a C Casuals két amatőrcsapat fúziójából jött később létre) olyan idiótákból állt, akik lehoztak egy játékost, ha az ellenfélnél sérülés volt (cserélni akkoriban ugye nem lehetett), nem voltak hajlandó tizenegyest elvégezni, ellenben ha az ellennek ítéltek tizenegyest, lehozták időlegesen a kapusukat, mondván ha a referee így ítélt, akkor olyan mértékű szabálysértés kellett legyen, mely nélkül gól született volna.


Ami a dologban még különös, hogy a Corinthians egy ideig még jó is volt, az első világháborúig rendre verte a proficsapatokat (incl. a Manchester United történetének ((egyik?)) legnagyobb zakóját: 11-3) és a különféle nemzeti válogatottakat.


A világháború után kicsit eljárt fölöttük az idő, meg talán hosszabb távon az sem vált előnyükre hogy - itt szintén valamiképp az matőr-ideál mozgását kell látnunk - nem voltak hajlandóak edzeni.


De a csapat él tovább, az egyetlen teljes amatőrcsapatként az angol félprofirendszerben (ú.m. tizedosztálytól felfelé). A vasárnapi meccs pedig 125 éves születésnapjuk alkalmával játszatik.

csütörtök, április 10, 2008

Helikoptert kap


A Guardianból:


"Postman Pat will have more than his little red van to help him on his rounds under plans by owner Entertainment Rights to revamp the popular children's character. Postman Pat Special Delivery Service, to be aired on the BBC in the autumn, will bring a whiff of James Bond to the franchise, with Pat given access to helicopters and parachutes in his quest to reach the inhabitants of Greendale. Entertainment Rights, which also owns Rupert Bear, Basil Brush and He-Man, yesterday reported a slightly lower than expected £12.6m annual profit. It remains in takeover talks with two unnamed suitors after shortages in the shops over Christmas hit sales."

szerda, április 09, 2008

Soccer Comedy

vasárnap, április 06, 2008

Henrik, te furcsa állat! (na jó ,szerzet)




A cím után persze béna azzal indítani, hogy melyik őrült celeb adja magának azt a nicket, hogy lízingkutya, de engem mindenesetre megtévesztett másfélszer. Azzal kezdődött, hogy az index címlapjáról a bayerzsolt hívószóra egy blogra kattintottam, és értetlenül álltam a helyzet előtt, hogy a velvet egy blogján valaki lenácizza a hívószót annak épp aktuális ámokfutása miatt. Mi van, ezek tönkrebasszák a célközönségüket? Amúgy maga a bejegyzés nem volt igazán érdekes (aztán persze nagy buli lett belőle, mint tudjuk - mármint hívószavunk ámokfutásából), kicsit furcsálltam már akkor is azt, hogy miért ezzel lépett volna át egy határt Zsolti, írt ő már ilyet korábban is.

De hagyjuk a Fidesz-alapítót, nem ő a témánk. Ma megint index-címlap, másik hívoszó, Bencsik András (egy önsorsrontó fasz vagyok, igen), katt. Basszus velvetéknek tényleg elment minden eszük! És akkor bevillant! Vannak az embernek védekező mechanizmusai, az egyik ilyen, hogy nagy látogatottságú weboldalak alját-tetejét-szélét még a periférikus látásából is kitörli. illetve próbálna, de most másfeledjére azért szembeszökött. Az van a szöveg fölött, hogy Tanár úr a díványon, meg Havas legirritálóbb arca.

Rémlett, hogy valahol láttam volna, hogy van valami Havassal a velveten, de hát azt annyira azért nem nézem. Most viszont elkezdett érdekelni a dolog. Hogy is van ez és mióta? Hát úgy van, hogy gondolom kábé azóta, amióta nincs nagy tévé képernyőjén (ennek dátumára nem emlékszem, de a blog tavaly noveberben indult). Az igazi vicc persze az, hogy a comment.com-on persze sokat basztatják/basztatták Henrik urat, amiért ő többször látványosan be is rágott, de most már neki is korpásodik a haja.

Viszont (és amiért jó pont a szemüvegevőnek): Henrik megszerette a blogolást. Eredetileg Konyovics Stella készített naponta/másodnaponta rövid interjúkat vele (ha egy kicsit is jobbfej lenne az úr, akkor megelőlegezném neki, hogy álnéven öninterjúkat csinált, de hát ezt azért nem nézem ki belőle), amik még nagyon bulváros témájúak: Kelemen Anna orrba-szájba (bocsánat), de az utolsó egy hónapban Henrik maga vette át a szót és pályát váltott vagy tévesztett. (Amúgy a kék sávban még az van, hogy velvet - blogok - konyovicsstella.) Több lett a politikával illetve politikai újságírással foglalkozó cikk. És a vicc az, hogy egész érdekesek. Havas persze most is általában magával van elfoglalva: ő ez is volt, az is volt, ha ő nem, akkor az apja, ezt ismerjük. De nincs hozzá az az elviselhetetlen tahó magatrtás, ami élőben süt belőle, és így egész élvezhető. Kommentje még kevés van (pl. a bayerzsoltis két post is csak 18-at illetve 25-öt kapott), gondolom az eredeti velvetes környezet nem irkál össze-vissza, az új hülyék meg még nem szoktak oda. Kiváncsian várjuk a magyar net pozicionálózsenijeit, hogy mit csinálnak a Tanár Úrból: bulvármegmondóembert vagy mehet vissza a puncik és cicik világába.

szombat, április 05, 2008

Akkor felejtsük el Menzelt!



Elkezdődött a Titanic, és máris, máris.

A cseh animációs Egy éjszaka egy városban állítólag 6 évig készült, de megérte. Iszonyatosan nagyon jó bábok és elég jó sztorik. Három történet azok is több részből. Az elsőben egy lépcsőház és lakóinak egy éjszakája, igazi jajmostanábanmindenkidilis. Van tinilányoknak táncoló furcsabácsi, magának rovarcirkuszt játszó másik furcsabácsi, panelstüszivadász (illetve ugyanaz csak csehben), szerelmes kutykremátor és a végén bónusznak egy drogos.

A második epizód inkább egy aranyos és vicces mese, melyben elmesélik egy fa meg egy hal barátságának egy évét és amelyben olyan poénok vannak, amiket nemcsak a spoilerezés ellenségeiként nem írunk le, hanem, mert leírva tényleg nem viccesek. Mindenesetre ez a legkevésbé jó rész.

Az utolsó a címadó darab, ebből van összevágva a fenti trailer is. Egy tér körül zajló események laza láncolata: rossz zenész, aki kap egy fület (na de kiét?, ezt lelőttük), Kávéházi Konrád, akinek megidéződik (és ezért a cím is, az Őfelsége pincére voltam labdába se rúg a két háború közti Kavárnák hangulatfestésében, legalábbis ahogy én képzelem), végül két részeg munkásparaszt, akik jól kihasználják a palack szellemét.

8-án adják még a Toldiban.

szerda, április 02, 2008

Alkalmazott tudomány

Csak röviden: tegnap nagy nap volt, két történéssel.

1. Egy szemináriumon megtudtam, hogy úgy terveznek "valakik" algoritmust egy ütemezési feladatra (van valahány megrendelés, ami többfajta munkával jár, hogyan kell a különféle feladatrészeket csoportosítani, hogy az összkésedelem a lehető legkevesebb legyen), hogy a buta megrendelő semmiképp ne tudjon kevés változtatással jobb eredményt elérni (persze sokkal esetleg lehetne).

2. Befellegzett lassan három hónapi pluszjövedelmemnek: kitiltottak minket a Stex kaszinójából. Illetve hivatalosan csak akkor vehetjük igénybe a keddi és a pénteki akciót, ha más napokon (amikor nincs kedvezmény) is járunk. A vicc az egészben az, hogy összességében még így is pozitív lenne a várható érték, de (a) francnak van kedve minden nap lejárni, (b) valőszínűleg előállnának egy újabb indokkal, hogy nekünk mért nem jár az akció.

Csak a büszkeségem kedvéért: mindezt az váltotta ki, hogy pénteken akkor épp tíz fős csapatunk fejenként 26ezer pénzt hozott el a bűnbarlangból. Kispálya, na.