Krewe de Vieux 2009 - Flipper Öcsi él (16+)

Az idei felvonulás témája a Stmiulus Package volt.

Színészt csinálnak-e Brad Pittből?

Tehát elmentem megnézni a Benjamin Button külömös története című filmet. Egész pontosan kétszer, mert első próbálkozásra péntek este a fő mozi előtt több száz méteres sor állt (mégha valószínűleg nem is erre a filmre, de a pénztár közös úgyhogy mindegy). Aztán ma egy kevésbé fő moziban (mindenki feka rajtam és az egyik jegyszedőn kívül), sikerült.


A Scott Fitzgerald regénye alapján készült moziban Brad Pitt visszafelé öregszik, azaz a teste fiatalodik, de szellemileg ugyanazt az utat járja be, mint egy normális ember.

Több szép és jó színésznőt tettek Pitt mellé. Ezen kívül még szépesebben van fényképezve, mint amikor Pados Gyulának azt mondják, hogy legyen szép.


De a lényeges kérdés a post címében hangzik el: most akkor, ha ilyen fura szerepekkel (mint pl. a Burn after reading-ben) látjuk ezt a csávót, akkor tényleg ő lesz, akire a 21. század elejéről mint nagy színészre fogunk emlékezni. Cate Blanchett-tel most azért jobbak, mint a Bábelban.

A botrany, az egeszseges!

Dominique Strauss-Kahn bejelentette, hogy az orszag amely allampolgarat vegulis nem abuzalta szexualisan, jelentos hitelkerethez jut az altala vezerigazgatott IMF-tol. Varjuk Gyurcsany Ferenc bejelenteset, hogy Nagy Piroska sikeres operativ muveletet hajtott vegre!

Eastwick goes to Memphis

Szombaton volt a memphisi fesztivál. Előzetesen annyit tudtam róla, hogy vannak kiállító művészek, meg sok ember. És úgy is volt. De mielőtt bármi másról esne szó, szögezzük le: a pálcikás hotdog a király. Legalábbis a helyiek szerint, én nem ettem.

Szóval a fesztivál úgy néz ki, hogy kint van Memphis összes balos és/vagy vallási civil szervezete. Illetve inkább csak balos vagy balos vallási, mert republikánus fundamentalsitákat nem láttam. Voltak LGBT, zöld, lokálpatrióta és egyéb NGO-k, közösségek, nagyjából a felüknél lehetett regisztrálni a választásokra (az USA-ban nincs automatikus jegyzék, ha szavazni akarsz, neked kell felvétetned magad a jegyzékbe). A vicces az volt, hogy tényleg csak Obama-párti „civil” szervezetek voltak, McCainék nagy önbizalommal nem jöttek, Tennesse minden közvéleménykutatásban nemhogy piros, de bordó.

Aztán voltak árusok, nagyjából egy baromi nagy bazárnak tűnt a terület némely része, itt inkább azt gondoltam, hogy egy óriás falunapba csöppentem, tehát a címmel ellentétben Szomolya goes to Memphis. Ezt az érzésemet csak erősítette, hogy még sosem voltam ennyire közel a város közepéhez, úgyhogy gondoltam, most majd látok nem kertváros jellegű részt is, de ahhoz vagy még beljebb kell menni, vagy nincs is olyan. Ja, a zenekarok is kicsit rosszabbak voltak, mint egy falunapon, bár ott nem szokott három színpad lenni (viszont nem ér véget a progi este 7-kor). A sok rossz fehér rockzenekar nem volt meglepetés, az, hogy fekák tudják nagyn rosszul tolni a hip-hopot, igen.

És akkor jöjjenek a művészek: nagyon amerikaiak voltak - az európai negatív sztereotípiák értelmében. Egy csomó olyan piktorka, akiknek valószínűleg egy naív cigány festészetet bemutató tárlat már modern. Mások meg pont azt hangsúlyozták, hogy ők nagyon modernek, de ettől még nem tudtak festeni. Két dolog tetszett: volt egy nagyon furán kinéző néni, aki Crossart by Caroline néven jelentkezett, és tényleg csupa kereszt volt minden festményén, amik nem voltak jók, de a nénivel együtt, ahogy ott ült a 35 fokban zordan, volt bennük valami. Rajta kívűl volt még egy bácsi, aki minden képének főszereplője volt, pl. alsónadrágban két politikus között, meg ehhez hasonló truvájok, de nála is az egész csak akkor volt érdekes, ha a mesterrel együtt nézte az ember a képeket, a képeken ugyanis egy olyan 5-10 évvel fiatalabbnak és lényegesen életerősebbnek tűnt az emberke.

Ennyi.

Hehe

Azért eléggé hehe meg bruhaha, hogy Magyarország közvéleményét napok múltán is jobban idegesíti, hogy Dávid Ibolyka vagy Almássy Kornél gróf lesz a a legkisebb kispárt, az esetleges mérleg nyelvének elnöke, holott az a kérdés sem smafu, hogy ki és miért is hallgatta le a leggazdagabb magyar bankár telefonját, méghozzá éppen akkor, amikor arról tárgyalt egy lehallgatási, beszédhibás szakemberrel, hogy kit és hogyan kéne lehallgatni.


(A nevetés ingerlése céljából képünkön két gazdag ember is szerepel.)

What have Canadians given us?

Az amerikai szocializalodas elso feltetele, hogy vegyen az ember maganak mobilt. Megtettem. Termeszetesen minden alkatresz kinai egy dolgot kiveve: a zacsi, amiben hasznalt mobilokat lehet visszakuldeni ujrafeldolgozasra. Az kanadai.

Egyesek szerint: blame Canada!

Ki a leglúzerebb blogger?

A törökök kiűzése

Ahogy az lenni szokott: jöttek, bevették a várat, lelkesek voltak, de aztán meggyengült a központi hatalom, a hosszú védvonalak felmorzsolták a török erőket, s jönnek majd ezek a németül beszélők, s visszalövik őket a kontinens szélire.

A hírek szerint a törökök kapust akarnak tenni középcsatárba, mert elfogytak a játékosaik. Ha a horvát-török meccs kommentátorát idézhetem: a pokol és a menny igen közel van egymáshoz.

Vajon az egyik kapu is olyan közel van a másikhoz?

Képünkön Kinizsi Pál látható a kenyérmezei csatában. Régen a magyar foci is volt olyan jó, hogy megverjük a törököket. Aztán nem.

Szánalmas

Egri kommentátorról tegnap kiderült, hogy nemcsak az olaszokat szereti, hanem talán inkább a hollandokat utálja. Rossz napja volt hát, el kellett döntenie, hogy a holland válogatottat utálja-e jobban vagy inkább az olaszokat szereti.

Mindenesetre a szánalmasságnak tegnap nemcsak a kommentátor mutatta jelét.

1. Fán Básztent olasz nagyemberek (id. Máldíni, maga Donadóni) kezdték el zsarolni, nem is vele, mint inkább az olasz közhangulattal közölték, hogy aligha kap majd állást a '88-as bombagól szerzője a taljánok földjén, ha Hollandia esetleg kikap. Merthogy Hollandia csak úgy kaphat ki bárkitől ugyebár, hogy feladja a meccset.


2. Ribéri: szabálytalankodás körében elkövetett súlyos testi sérülés.

3. Ábidál: Tizenhatoson belül elkövetett értelmetlen faltolás.

4. Az olasz válogatott: Hogy inkább visszaálltak, semmint, hogy péppé verjék a tíz emberrel felálló franciákat.

5. Tóni: Elhiszi erről az emberről valaki, hogy lőtt már gólt? Mindez nem is volna kivételes, még az EB-n résztvevő csatárok körében sem, ha éppenséggel Tóninak a másik csatártulajdonsága hiányoznék. Tudniillik akármikor helyzetbe tud kerülni, de csak akkor lesz gól, ha ld. 3. pont.

6. Réjmon Domenekh közölte a meccs után, hogy "az Európa-bajnokság csak az új generáció felkészülési állomása a 2010-es világbajnokságra."



Hát akkor megint a kezdőcsapat:
Kupé - 1972
Ábidál - 1979
Klerk - 1983
Evrá - 1981
Gállász - 1977
Mákálele - 1973
Ribéri - 1983
Tulálán - 1983
Benzemá - 1987
Govu - 1979
Ónri - 1977

A hetvenes években többen születtek, mint utána, s fiatal játékosnak is csak Benzemá számít.

7. A román válogatottat tegnap nemcsak a Holland B és C válogatott verte volna meg, hanem a Ferencvárost egykor iskolázó Bőcs gárdája is.

8. Garics szerint az osztrák válogatott történelmet írhatott volna.

Megszakítjuk adásunkat

Olvastam kedves szomszédos bloggerinánál, hogy ő mehetne/mehetett volna harlidéviddzonfeszitválra. Elég furcsa volt látni, hogy ez neki egy eltévelygő fiatalkori vágy eltorzult beteljesülése lett volna, ha hagyja magát belerángatni. Ennél furcsább már csak az volt, hogy egy ismerős és a Polgár Borda révén szombat délután egyszercsak ott voltam Alsóörsön és minden dübörgött.

Megpróbálok rövid lenni (szerintem sikerülni fog).

1. Az egész egy anti-Sziget (nem is értem, mit erőlködik a nagyonsokvármegye), ami azt jelenti, hogy tök ugyanolyan. Sok koncert, sok félbebaszott/bebaszott (napszakfüggő) ember, akik iszonyú mennyiséget költenek (itt persze lényegesen többet, lásd lejjebb), viszont ideológiailag korrekt módon ragadnak a Nagy-Mo. matricák és lengenek az árpádsávos zászlók. Viszont:

2. Volt sima gyros és izraeli gyros. Az rendben van, hogy az izraeli drágább volt egy százassal (rohadt zsidók!), de több is volt benne (nem néztem meg, mi, csak a kiírás hosszabb volt). Már a gojmotorosokban sem bízhatunk.

3. Nem gondoltam volna, hogy leszek egyszer egy gerimúr koncert mellett, azt meg pláne nem, hogy így. Amúgy Török Ádám volt még, Kalapács meg egy AC/DC-imitátor, amit hallottam, meg valami béna magyar rock-hip-hop, amit már láttam másutt egyszer, de akkor is szar volt.

4. Dinner in the Sky: felvisznek 15-30 méter magasba és ott zabálhatsz/koktélozhatsz. Csak koktél 8 és fél, zabával 12 és fél. (Amikor a Polgár Borda polgárbarát segítségével jó kedélyállapotba és a szokásosnál is rosszabb humorérzékbe kerültünk, arra gondoltunk, hogy egy Szarj az égből nagyívben mindenkire szivesebben kiadnánk ennyit.)

5. Divat a bőrszínű, "észrevehetetlen" tetkós pulcsi.

6. Divat a három kerekű, majdnem kocsi harli. (Ez tényleg jól is néz ki.)

7. Ezeknek basszus mindegy, hogy délután, éjjel vagy hajnal: vrrrrümmm-vrrrrrrümmm.

8. Esett. Ültünk egy sátorban, aztán mondták, hogy tíztől felnőtteknek szóló műsor lesz, kétezer a bentmaradás. Nem tudtuk meggyőzni magunkat.

Nem vetkőzött

Elena Santarelli megígérte, hogy ha az olaszok nem játszanak olyan plöttyedten, mint a múltkor, akkor élő adásban levetkőzik a tiszteletükre.

Nem mondom, ha mondjuk Veronica Lario vagy Hillary Clinton ígért volna hasonlót... Azt hiszem, hogy az olaszokat nem nagyon motiválhatta valami olyan, ami már százszor megvolt.



Talán, ha élőben.

Megismerik?

Igen ő az.

Botrány, ízléstelenség, Bonyek

A németek ma már inkább a győzelemről beszélnek, a lengyelek pedig a német válogatott mezében győztes lengyelekről. De hiba volna elmenni mindamellett, amit előtte produkált e két büszke európai nép.

Nos, a lengyel Super Express című napilap lehozott egy képet, amin a lengyelek holland edzője Bállák és Lőv fejét tartja a kezében. Viccnek elég gyenge, komolynak elég erős, a napilap a bulvárban nyomul, a német sajtót pedig - legalábbis amennyire ez az Interneten keresztül felmérhető - elöntötte az epe. Botrányról, ízléstelenségről beszélnek, egy német bulvárlap még azt is megpendítette, hogy a lengyeleket ki kellene zárni az Európa Bajnokságról. Mint gyöngytyúk a meleg takonyra. Szegény Bénhákker pedig mit is mondhatott volna: "Beteg emberek mindenhol vannak a földön."

Fantasztikus hírek keringenek azóta a neten. A sport1.de szerint Bénhákker dühöngött (pedig nem); több hírcsatorna lehozta Bállák egy újságírónak odavetett filozofikus szavait ("Nem örülök neki."); állítólag a Reischstag sportbizottságának elnöke az Európai Parlament elé akarja vinni az ügyet; a Bild egy egész cikket szentelt az egykori lengyel futball-legenda, Bonyek tiltakozásának, amely körülbelül e szavakból állt: "tiltakozom és felháborít", ugyanakkor a Bild felháborodott azon, hogy Bonyek azt is hozzátette, hogy "a lengyel játékosok tizenhatszor [nem többször, és nem kevesebbszer] ügyesebbek a németeknél"; a Tagesspiegel.de elemző cikkében pedig egyenesen a "fejek háborújáról" beszél, s arról csacsog, hogy a 40 milliós Lengyelországban egy 200 ezres példányszámú napilap bénakacsa cikke mily jól mutatja az erősödő lengyel nacionalizmust.

A németek szeretnék, ha szeretnék őket, s nem veszik tudomásul, hogy sokan nem szeretik őket. Viszont hülyék annyira, hogy ügyet fabrikálnak valamiből, ami nem az, s csak az idő rövidsége és a lengyel szövőnők közismert restsége volt az oka annak, hogy a tegnapi meccsen nem Bállák levágott fejét ábrázoló zászlókat lengetett a szél. S annyira is hülyék, hogy nem veszik észre, hogy egy jelentéktelen bulvárlap miatt lenacionalistázni egy egész nemzetet nem éppen szerencsés stratégia.

A magyar sajtó természetesen - mint mindig - most is hozza a formáját. A Nemzeti Sport (a szaksajtó, ahogy nevezni szokás mifelénk) arról ír, hogy a lengyelek nyilatkozatháborút indítottak (pedig nem), hogy az egyik lengyel lap (lap, és nem bulvárlap) a címlapon (a francokat) hozott képével "a labdarúgásra is kivetítette a történelmi múltat" (he? mi? hogy?).

A bulvár mindenhol bulvár, s ritka siker lehet a számára, ha ekkora szart tud kavarni a többi bulvár segítségével. A meccsnek vége, de a történetnek még nem. A Bild ma reggeli száma szerint a németté emancipált Podolszki fogja megtisztítatni a lengyeleket a mocsoktól: Podolski putzt die Polski.

Pedig Bonyek szerintem továbbra sem a németeknek, hanem inkább a lengyeleknek szurkol.

Kedves fotóblogger ismerősök!

Furcsa, tükröződős képeket már 1935. szeptember 1-jén is lehetett csinálni. (A Széchenyiben készült képre nincs dátum írva, az csak érdek nélkül tetszik.)

Nagyapám nem volt se magyar bajnok, se válogatott

A kép jobb szélén látható Bay Béla viszont igen. Ha Ön meg tudja nevezni a másik három urat, Ön boldog ember.

BEAC-bál 1935. jan. 8.
a Pannóniában
Fényképezte: Schäffer fotó
Rákóczi-út 8/a Tel. 33-4-75

Egyébként annyi a történet, hogy nagyit az előző képen esetleg látható Ságvári Endrének kellett volna bálba vinnie, de nem jött, az egyik kedves rendező pedig kerített egy fiatalembert társaságnak. Hát nem a nagypapa volt/lett az?!

Látható-e a képen Ságvári Endre?

1933. szept. 18.

SASS FOTORIPORTER
DOHÁNY-U. 30. udvarban

Még jó, hogy nem vagyok a médiában fontos ember, mert biztos bebuktatnám a jól menő vállalkozást

Múltkor már csodálkoztam kicsit, hogy a velveten futó Havas-blog kicsit túlpolitizálódik, nem tévesztenek-e célcsoportot, de most tényleg nem értem, mi van. Az a hír, hogy egy hajléktalan prostituált elzárásának felfüggesztésére irányuló kérvényét elég felháborító indoklással utasította el a gödöllői bíróság. Merthogy a nő abortuszra szeretett volna menni, otthona nincs, viszont egy gyereke igen, még egy csemtét nem tud vállani. De most vállaltatta vele a bíróság. Ombudsmani vizsgálat, igazságügy-miniszteri reakció. Merthogy nincs fellebezési lehetőség, és ezen lehet, hogy változtatni kéne.

De hogy kerül mindez a velvetre megint?

Henrik, te furcsa állat! (na jó ,szerzet)

A cím után persze béna azzal indítani, hogy melyik őrült celeb adja magának azt a nicket, hogy lízingkutya, de engem mindenesetre megtévesztett másfélszer. Azzal kezdődött, hogy az index címlapjáról a bayerzsolt hívószóra egy blogra kattintottam, és értetlenül álltam a helyzet előtt, hogy a velvet egy blogján valaki lenácizza a hívószót annak épp aktuális ámokfutása miatt. Mi van, ezek tönkrebasszák a célközönségüket? Amúgy maga a bejegyzés nem volt igazán érdekes (aztán persze nagy buli lett belőle, mint tudjuk - mármint hívószavunk ámokfutásából), kicsit furcsálltam már akkor is azt, hogy miért ezzel lépett volna át egy határt Zsolti, írt ő már ilyet korábban is.

De hagyjuk a Fidesz-alapítót, nem ő a témánk. Ma megint index-címlap, másik hívoszó, Bencsik András (egy önsorsrontó fasz vagyok, igen), katt. Basszus velvetéknek tényleg elment minden eszük! És akkor bevillant! Vannak az embernek védekező mechanizmusai, az egyik ilyen, hogy nagy látogatottságú weboldalak alját-tetejét-szélét még a periférikus látásából is kitörli. illetve próbálna, de most másfeledjére azért szembeszökött. Az van a szöveg fölött, hogy Tanár úr a díványon, meg Havas legirritálóbb arca.

Rémlett, hogy valahol láttam volna, hogy van valami Havassal a velveten, de hát azt annyira azért nem nézem. Most viszont elkezdett érdekelni a dolog. Hogy is van ez és mióta? Hát úgy van, hogy gondolom kábé azóta, amióta nincs nagy tévé képernyőjén (ennek dátumára nem emlékszem, de a blog tavaly noveberben indult). Az igazi vicc persze az, hogy a comment.com-on persze sokat basztatják/basztatták Henrik urat, amiért ő többször látványosan be is rágott, de most már neki is korpásodik a haja.

Viszont (és amiért jó pont a szemüvegevőnek): Henrik megszerette a blogolást. Eredetileg Konyovics Stella készített naponta/másodnaponta rövid interjúkat vele (ha egy kicsit is jobbfej lenne az úr, akkor megelőlegezném neki, hogy álnéven öninterjúkat csinált, de hát ezt azért nem nézem ki belőle), amik még nagyon bulváros témájúak: Kelemen Anna orrba-szájba (bocsánat), de az utolsó egy hónapban Henrik maga vette át a szót és pályát váltott vagy tévesztett. (Amúgy a kék sávban még az van, hogy velvet - blogok - konyovicsstella.) Több lett a politikával illetve politikai újságírással foglalkozó cikk. És a vicc az, hogy egész érdekesek. Havas persze most is általában magával van elfoglalva: ő ez is volt, az is volt, ha ő nem, akkor az apja, ezt ismerjük. De nincs hozzá az az elviselhetetlen tahó magatrtás, ami élőben süt belőle, és így egész élvezhető. Kommentje még kevés van (pl. a bayerzsoltis két post is csak 18-at illetve 25-öt kapott), gondolom az eredeti velvetes környezet nem irkál össze-vissza, az új hülyék meg még nem szoktak oda. Kiváncsian várjuk a magyar net pozicionálózsenijeit, hogy mit csinálnak a Tanár Úrból: bulvármegmondóembert vagy mehet vissza a puncik és cicik világába.

Alkalmazott tudomány

Csak röviden: tegnap nagy nap volt, két történéssel.

1. Egy szemináriumon megtudtam, hogy úgy terveznek "valakik" algoritmust egy ütemezési feladatra (van valahány megrendelés, ami többfajta munkával jár, hogyan kell a különféle feladatrészeket csoportosítani, hogy az összkésedelem a lehető legkevesebb legyen), hogy a buta megrendelő semmiképp ne tudjon kevés változtatással jobb eredményt elérni (persze sokkal esetleg lehetne).

2. Befellegzett lassan három hónapi pluszjövedelmemnek: kitiltottak minket a Stex kaszinójából. Illetve hivatalosan csak akkor vehetjük igénybe a keddi és a pénteki akciót, ha más napokon (amikor nincs kedvezmény) is járunk. A vicc az egészben az, hogy összességében még így is pozitív lenne a várható érték, de (a) francnak van kedve minden nap lejárni, (b) valőszínűleg előállnának egy újabb indokkal, hogy nekünk mért nem jár az akció.

Csak a büszkeségem kedvéért: mindezt az váltotta ki, hogy pénteken akkor épp tíz fős csapatunk fejenként 26ezer pénzt hozott el a bűnbarlangból. Kispálya, na.

A szivecskékbe borult világ

Mindjárt itt van Valentin-nap, amit már mindenki nagyon vár, különösen, hogy megint egy fantasztikus Fenyő Iván-filmbemutatóval jár ez együtt.
Mai rövid posztunk azonban arról a szívecskés plakátözönről szólna, ami teljesen ellepte gyönyörű városunkat, de sajna a már régebb óta véd- és dacszövetségre lépett márkák ezen egészpályás letámadásától szóhoz sem jutunk.