Sweeney Todd

Nem szoktam filmekről írni, mert azt hiszem még egyet sem láttam. Magyarán: mindig valami gondolat- és képhalmazt látok magam előtt. Sweeney Todd-dal mindez megváltozott.

Innentől minden eddigi film amit (nem) láttam egy egydimenziós gagyizmónak tűnik, közöttük is legelébb Az élet szép. Nem, nekem az régen speciel tetszett. Sweeney Toddban viszont a minőségek egymással kerezstül-kasul találkoznak, összefutnak, széttartanak. A Sweeney Toddban sosem tudjuk hogy nevetünk vagy borzongunk vagy, leginkább, nem vagy hanem és. Kezdjük a vásári jelenttel, ahol Johnny Depp lenyomja borotválásban az (ál)olasz maestrót. A maestro magyaráz, lealáz, pöffeszkedik, Johnny midneközben csak feni, feni a borotvát mígnem két mozdulattal ő a nyerő. Ez vicces, valami jóleső vásári komédia szintjén. Mindeközben kiderül, hogy az (ál)olasz inasának véres a keze mert a maestro borotvafenés közben kaszabbolja a kölök kézfejét is, valamint Johnny végső győzelmének pillanatában (a vásári komikum katarzisa) a maestro úgy bassza be a kölköt a színfalak mögé, hogy nekünk fáj.

Mindeközben megy a zene, musical volna ugyanis a műfaj. A kölök végül Johnny és Helena Bonham Carter (meg kell jegyezni: a Jewish Chronicle, a világ legrégebbi angol nyelvű zsidó hetilapja szerint Bonham Carter 72%ban zsidó. Ez persze vicc. Hahahanem ez egy olyan médiumban, ahol egy oldallal előtte bár micva fotókat nézegethetünk, kettővel később a gázai krízis van elemezve, nos ott ez nem vicces. Hagyjuk meg a judapestnek, ott tényleg vicces lenne.) inasaként végzi. Johnny fölül kaszabol, Helena alul belesüti a kliensek testét a pitébe. Zabálják a népek. A kölök minderről nem tud. Megszereti azonban Helenát, énekel neki hogy addig őt (H) baj nem éri amíg ő (k) vele van. Mindeközben Johnny fölül nyisszantja a torkokat. A toroknyisszantás leginkább vicces, hasonlóképp amint a kliens lecsúszdázik az emeletről a pitesütőbe. A safety meg a nyisszantás váratlan találkozása aztán a zenében is találkozik, Helen meghitten visszaénekli ugyanaztat a kölöknek, csak közben nyikorognak a hegedűk, disszharmonikusan. Valóban, a kölök félti Helenát Johnnytól (joggal, mert végül őt is kinyisszantja), talán gyanút is fog, mit lehessen tudni, ki kellene nyisszantani.

A dolog végül úgy alakul, hogy a kölök nyisszantja el Johnny torkát. Johnny ugyanis az egész bosszúhadjáratot azért kezdte, mert 15 éve boldog házzasságban élt, amikor is egy bírónak megtetszett az ő b neje, Johnny promptly Ausztráliában találta magát, b nejét pedig a bíró megerőszakolta. Helena bizalmas információi szerint Johnny neje azóta megmérgezte magát (ha jól értem). Johnny előbb csak a bírót és hoppmesterét akarja megölni, a dolog dugába dől időlegesen, az agressziót azonban le köll vezetni (vagy: a pite-boltot meg kell menteni), jöhet hát a pap, a politikus meg a pásztor (let’s sprinkle a bit shepherd ont he shepherd pie). Alakul is a dolog, mígnem Johnny végül saját feleségét is megöli (igen, mégsem halt meg), Helenát is megöli (igen, szerelmes volt Johnnyba, azért hazudott) és a neje mellett rogy a földön. Ekkor mászik ki a kölök búvóhelyéről és legott ő nyisszantja el Johnny torkát. Ő volna tehát itt a rezonőr.

Lorna és a brit zsidók

„Ne foglalkozzunk az elmúlt hatvan évvel. A következő hatvan évre tekintsünk!”, ekként Lorna Fitzsimons a Britain Israel Communications and Research Centre igazgatója a richmondi zsinagógában. Taps 100 tenyérből. Szépséghiba-e, politikai demagógia non plus ultra vagy szimplán maga a groteszk: ezt a hatvan évet rajtam kívül a teremből valószínűleg senki, senki nem fogja megélni. Sebaj, lényeg a lelkesedés.

Lorna 1997-től 2005-ig Rochdale körzet parlamenti képviselője volt a regnáló Labour színejében. Blaire-babe, ahogyan az angolok ismerik őket, s valóban, ha eddig nem lett volna fogalmunk arról, mi újat hozott Tony és csapata az angol politikába, Fitzsimons demonstrálja. Nem a megértés a lényeg, nem az a lényeg, hogy az britek (vagy mások) keveset tudnak a közel-keleti ügyekről. Persze hogy keveset tudnak, leszarják, csak drukkolni akarnak valakinek (support, bocs, támogatni). Mit tegyünk hát mi, s mit tegyen hát Lorna, aki 1989 óta, egy izraeli trippet követően, Izrael-supporter lett. A pakolás a lényeg, a csomagolás. Leszarják az emberek mi van, egy dolog érdekli őket, hogy Izrael békét akar-e. Azt kell hát lenyomni minden létező torkon, hogy békét akar. Felfigyelhetnek elemzőbb kedvűek arra, hogy ez itt persze tartam, s nem csomagolás: Izrael története során végig és mindig nyitott volt a békére, teszi hozzá Lorna ugyanis.

Ej, hát egyszerű ez akkor, csak az agitpropnak kell megfelelően működnie, meglepődünk-e hát, ha Lorna szeme előtt az amerikai AIPAC lebeg. Azon morfondíroztam közben (minthogy közben jöttek a kérdések, pl hogy mit tegyünk/gondoljunk az Independent Jewish Voices-zal, a köcsög, balos egyetemi renegátokkal [akiket talán 20 év alattiak is hallgatnak? Jövő héten kiderítem]. Megmondja Lorna, ignorálni kell őket mert köcsög, balos, egyetemi renegátok, egyfelől; viszont jelentősen növelik a zs-imázst, lehet rájuk mutatni, hogy lámcsak, a mi táborunkon belül van disszenzus, van kritika, másfelől), hogy tényleg nincs új a nap alatt, hisz abban a 60 évben aminek most a hátunkat fordítjuk, Izrael valóban mindenki felé ezt sugározta, csak aztán megnyíltak az archívumok a 80-as évek közepén és kiderült… well, semmi különös nem derült ki tulajdonképp, csak hogy Izrael sem különb a Deákné vásznánál. Hasonlóképp, a vigyázó szemek a megszállt területek felé vetültek és kiderült… well, semmi különös nem derült ki tulajdonképp, csak hogy a „felvilágosult megszállás” egy oximoron.

Összefoglalásként ide és most csak még ennyit: For God’s sake Lorna, this is not a fucking football match.

Mint egy idióta hűűlyee, óóó yeah

Noár Dézír

Lehet lelkesedni: nézhető magyar film a mozikban. És lehet szomorkodni is: be fogják mutatni Tarr Béla Londoni férfiját is, ami már a trailere alapján is felháborító.

Szóval én drukkolok a Kalandoroknak. Elég jó kampányt csináltak neki (én csak a plakátot láttam, de azt mindenütt, és nem is béna, talán a jelzőtáblákat leszámítva), sok kópiával, sok moziban megy, úgyhogy arra számítanék, hogy több nézője lesz, mint a Macskafogó II-nek (ami szar volt, de az első miatt több mint 200 ezren látták).

Maga a film egy világot megváltani nem akaró road movie, ami nagyon helyes, legyenek csak szép tájak, jó kis beszélgetések, meg jutalomjátékos színészek a filmben, és akkor már boldogok vagyunk (vagyok). Erdély szép, Pados Gyula mindig jobban fényképez, mint amilyen filmen éppen dolgozik, a forgatókönyv rendben van, Haumann Péter, Pogány Judit láthatóan élvezte a forgatást. És nem utolsó sorban itt van nekünk a legmarkánsabb magyar férfiarc is.

A végére még két jó hír. Nincs elbaszva a film vége! Ez igen ritkán sikerül, de most összejött, ami miatt azt is könnyedén megbocsátjuk, hogy kicsit hosszabb a film a kelleténél, de nem konkrét dolgokat vágna ki az ember, csak úgy picit lassú. (Persze lehet, hogy egy ródmúví az ilyen.) A másik jó hír a zene: még a fent említett Londoni férfin sírdogáltam befele, amikor a film elején felhangzott a nagyon ismerős dal, de valami nem stimmelt. Aztán rájöttem, hogy magyarítva lett (jól) a Noir Désir egy száma. Ha az eredeti nagy sláger lenne, ez a magyari változat felkerülhetne egy ilyen világslágerek a világ nyelvein típusú válogatásra. Így, gondolom, inkább a reszocializáció anyagi eszközeit teremti elő. (Meghallgatható a film honlaján is.)

K-Európában mindenki frusztrált köcsög

A szlovákokkal mostanság nagyon jóban vagyunk. Volt ez a lőjjünk Malina Hedvigre videó, most meg miről számol be kedvenc, nagyon furi focis oldalunk?

Budapest, január 23., 20.15 Ismét volt konfliktus a Honvéd nemzetközi edzőmeccsén.

A kispestiek mai edzőmeccse nem múlt el "etnikai villongások" nélkül. Supka Attila csapata ezúttal a felvidéki Rózsadomb (Ruzomberok) játszott, a találkozó végig nagyon kemény - esetenként fölöttébb sportszerűtlen - volt, a vendégek néha olyanok voltak, mintha valamiféle gyűlölettől vezérelve játszottak volna.
Az indulatok a 88. percben szabadultak el végleg, akkor a végig alattomosan és durván játszó Jurcot kiállította a játékvezető. Az említett szlovák sportember (?) leköpködte a Honvéd játékosait, majd magából kivetkőzve, többször is elkezdte üvöltözni, hogy "prostituált magyarok!"
Ezt persze nem hagyhatták szó nélkül, akiknek megsértette a hazafiasságát, de mivel már csak pár perc volt hátra a meccsből, nem fulladt botrányba a találkozó. A lefújás után az öltözőfolyosón még mindig téma volt Jurc esete, aki nem kért bocsánatot, sőt, még pökhendien visszaszólogatott az őt számon kérőknek. A többszörös magyar túlerőt látva azután végül bemenekült az öltözőbe, végül lecsillapodtak a kedélyek...
A Ruzomberok legközelebb február 13-án, Pasaréten lép pályára, akkor a Vasas ellen játszik majd...
(s.z.)

Az utolsó mondat, na azt nagyon bírjuk értékelni. De meg is van az eremény. Most a sima kurvaanyás hoyyászólásokat elfelejtjük és rögtön a hatodik kommentet ragasztjuk ide:

Jól el kell verni a férgeket Pasaréten!

Elértük célunkat. Sőt, a nyolcadik hozzászólásban megérkezünk a végállomásra is.

Remélem kap pár meccs eltiltást a szlovák szövetségtől, csak attól tartok ott inkább megsüvegelik ezért a kijelentésért. Ha zsidózott volna akkor tuti fél évre eltiltják, de csak ha a magyarokat szidta...

Amikor már a BBC is ilyeneket ír

Now then, as if the excitement of the FA Cup third round wasn't enough, today BBC Sport is proud to introduce a new word into the English language: (fanfare) CUPSET. Simple, but brilliant, I'm sure you'll agree. You good people can be part of history as we spread the Cupset gospel. You know what to do: drop it idly into conversations, emails etc and it won't be long before the Oxford English Dictionary is knocking down our door...

Az elefántnak nehéz egyensúlyoznia

Izraeli gépekkel fogják a törökök az iraki kurdokat (meg a hazaiakat) megrendszabályozni. A bolt már régen megköttetett, amikor még nem gondolta senki, hogy mi lesz Kurdisztánból (mármnt az iraki feléből), de az ügy mostani kommunikációja felnő az izraeli külpolitika hagyományaihoz. Az rendben van, hogy Törökország az egyetlen olyan félmuszlim állam, amivel kifejezetten jók Izrael kapcsolatai (apró bakik azért be-becsúsznak), de a másik leendő(?) ilyen terület(?) Kurdisztán, a jelenlegi Irak egyetlen működőképes térsége. Szokták őket szeretni Izraelben és nem csak az ellenségem-ellensége-a-barátom alapon. Persze a kurdoknak (még) nincs önálló államuk, de nem biztos, hogy az a jó (és akkor az etikusról még nem mondtunk semmit) taktika, hogy adunk a havernak gépeket, hogy lenyomja a szimpatikusat.

Tekintet nélkül

Direkt nem olvastam el a kritikákat, bár a lead-ekből láttam, hogy jó szar lett. Ma megnéztük. A West Endben mindenesetre a hosszú reklámblokk után kiírták, hogy korhatárra való tekintet nélkül (ami persze értelmetlen) megtekinthető, majd jött a kiemelt rövid reklámblokk valamelyik férfimagazin nénis címlapjaival. Láttad a néniket? - kérdezte Panka. Szerencsére elkezdődött a film.

Ami tényleg szar. Az egészban az a bosszantó, hogy "csak" a dialógokal van baj, de azokkal nagyon. A történet szerintem okés (mondjuk a (majdnem) vége az kicsit bénára sikerült, de sebaj), a rajz szintén (ott talán pont az eleje, a dzsungeles rész a kivétel - az olyan marszupilamis, ha mond ez valakinek valamit). De az nagyon durva, hogy szinte kizárólag szóviccek vannak a filmben, azok is a rosszabb fajtából. (Jellemző, hogy a patkányok szövegei a legjobbak, amikről Ternovszky is nyilatkozta, hogy a szinkronszínészek sokat improvizáltak.)

És ami még idegesítő: a sok filmes utalás. Akár az első részre, akár más filmekre. Egy egész estés film bírjon már el 85 percet egymaga.

Ha már kiment a Jézuska

Paradigmaváltás, az. Idén karácsonykor először nem csak úgy spontán fog bebaszarintani az úri közönség 24-e este a megfelelő hat- és hétker szórakozóhelyek valamyikében, hanem ez évben először kultúrált szórakozás alatt/után/örvén ihatja magát talajrészegre az erre fogékony duhaj. A Sirályban ugyanis 8-ra (értsd kb. fél 11) van meghirdetve Kardos Dániel & Co. koncertje. Egyébként is dícséretes az ünnepek alatti nyitvatartás: 24-én, 25-én és 26-án 10-töl éjfélig (=hajnali 2?) várja a mulatni vágyókat, míg a szégyenletes szilveszteri felforduláskor délután hatkor mindenkit a hely, sőt a város elhagyására szólítanak fel (természetesen nem, csak én képzelem oda).

Snóblizm olykor-olykor mégis rulez.

Tibi bácsi tanácsot ad

Tibi bácsi FNM-feldolgozásokkal ismerkedett, és annyira megtetszettek neki, hogy fogyasztásra ajánlja őket.

Szerelmes megvallásra ezt:


Angol alsó-középosztálybeli elvegyülésre ezt (ezt mink is nagyon ajánlanánk):


Kutyáknak területkijelölésre ezt:


És bár nem feldolgozás, de a mérges kakukkok, ha megunták azt, hogy kakukk, mondják ezt, a jófej zenekarok meg törekedjenek arra, hogy ilyen helyen adjanak koncertet.

Három MTK-s disznót ölt

Ezt írja az nb1.hu

A Keszthely melletti kis faluban - szokástól eltérően - korán kelt a Bori
Gábor, Pál András és Horváth Levente trió: hajnalban egy 210 kg-os hízott sertés
leszúrásánál kellett segíteniük.- Kissé furcsa volt a korai kelés a két
játékostársamnak, de a disznóvágásnál ez már csak így szokás - mondta
honlapunknak Bori Gábor. - Nekem már nem volt meglepő, mert ilyen élményeim
gyermekkoromban is voltak, Szombathely mellett élő nagyszüleimnél több
alkalommal is résztvettem hasonló "öldöklésen". Inkább Pál Andris és Horváth
Levi gyarapodott új élményekkel, miután ők tősgyökeres pesti srácok, de
segédkeztek a feldarabolásban és a hurka-kolbász készítésében is. Egyébként
Horváth Levente már túl van a teljes rehabilitáción, és januárban újra velünk
készül a tavaszi-szezonra.

Shopping and

Shopping egy kicsit, talán késöbb, máskor, viszont. Van a Sirályban a nem hivatalos hanuka fesztivál, aminek részleteiről mondjuk egy éjszakával későbben, és benne sincs a programban, de aki nagyon akarja, tudta, hogy szombatfogadás áll a házhoz, ha valaki oda megy és akkor, amikor kell.

Ez most a Nagydiófa utca 30-at jelentette, ahol egy-két hete nyílt egy főleg zsidó idegennyelvű könyvesbolt. Lengyel mecénás a tulaj - magyarszakot végzett lengyel lány (nyilván Anyeska - sznoboknak Agnieszka, de persze csak a rasszista beszél belőlünk) az eladó. És hiába mondja a kedves barát, hogy balos szemét a könyvek nagyon sok százaléka, a magunk részéről mi (én) valószínűleg első világháború környéki szláv irodalmat fogok venni itt angolul (mert a szláv nyelvek nem mennek).

És még az akusztika is visszhangzik. Jól jön az, szombatfogadáskor.

Dévényi Tibi bácsi is a Hanukát ünnepli

Jobbra át!

Úgy tűnik, Dévényi Tibi bácsi lesz belőlünk

Pöttyös labdánk még nincs, számot kérni nem lehet, de küldünk magunktól.

Sabbat salom!

Elit, nem elit, nem kap mást

Publius Hungaricus ismét megszólalt a zindexen. Szeretjük őt, érdekli az ország sorsa, miként minket is. Persze ez mégiscsak egy blog, s egy blogger nem írhat ilyen mélyre hatoló elemzést, s pláne nem írhat ennyire hosszút.

Így minden elismerésünk mellett, csak egy apróságot tennénk szóvá. PH láthatólag csiszolta helyzetrajzának korábbi megállapításait, nyilván nem a mi kritikánk hatására, hanem kaphatott ő hideget-meleget eleget. A kép valóban sokkalta árnyaltabb lett, hangsúlyosabb lett a kulturális tőke felhalmozásának szerepe, PH immár maga sem hisz más országok példájának revelatív erejében, hanem inkább a külhonban szerzett tudás hazai applikálhatóságát tartja szem előtt stb. Mégis volna egy apróság. De az apróság előtt jöjjön egy kiegészítés. Aztán még egy kérdés is mielőtt.

Az első cikk bírálta a magyar elitet, mely országunkat vezérli, e cikk részletesen is kifejti, hogy miben is állnak eme elit gyenge pontjai. Miközben e gyenge jellemek rajzát teljesen elfogadjuk, mégiscsak akadnak kérdéseink. PH szerint az elit gyengesége három tulajdonságával körvonalazható: tudása gyenge (féltudás), hiányzik belőle a teljesítményelv és az egyéni felelősség. Mondom, ez így igaz. Bár véleményem szerint az teljesítményelv hiánya és az egyéni felelősség hiánya egy tőről fakad. Sőt a féltudás is ide tartozik. Ezek mind az egyénről szólnak, s persze az elit nyilván egyénekből áll, azért mégsem varrnék mindent az egyének nyakába. Sokkal inkább hiányolom a társas felelősséget, melyről PH keveset (semmit sem) ír. Azt, hogy nincsenek olyan struktúrák, intézmények, melyek ellenőriznék az elit viselkedését. A társas döntések külső kontroll nélkül, disznó-öböl, disznó-öböl, de rég volt, tudjuk, gyakran félrevisznek. Az elit érdeke volna, hogy ezeket az intézményeket kikapcsolta? Hosszú távon nem hiszem, hiszen az ellenőrző intézmények legitmitást is adnak, ha átmész a külső kontrollon, úgy teljesítesz, hogy mérhetően te legyél a jobb, akkor legitim leszel, s a mai magyar elitnek, legalábbis a politikainak mérhető hitelvesztése nagyrészt ezen múlott és múlik. Márpedig a hitelvesztés végső soron hatalomvesztéshez szokott (fog) vezetni.

Ígértem egy kérdést is. Arra volnék kíváncsi, hogy kit nevez PH elitnek. Egyszerű definíciót várok, leginkább az elit mélysége érdekel. Hogy az üzleti szférában mennyire megy a mélybe, hogy mennyire választja el e kérdésben a magán- és közszférát (többnyire mintha a közszférát érte volna a bírálat, de néha ott volt a magánszféra kritikája is), hogy ha már az elit rossz tulajdonságainak örökíthetőségéről esett szó, akkor e rossz tulajdonságokat örökítő intézmények mely mélységben részei az elitnek (középiskolaigazgatók? egyetemi tanársegédek? oktatási államtitkárok?) stb.

S akkor végre az aprósághoz értünk. PH első cikkében azt állította, hogy Magyarország elitvezérelt ország, és ez baj. Most azt mondja, hogy elitet kellene váltanunk, elmondja szépen, hogy milyen legyen az új elit, a részleteket hagyjuk, éppen az ellenkezője a mostaninak. Most ne firtassuk megint, hogy egyszer azt állítja, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra csodát várni, máshol meg hivatkozik ilyes csodákra (írek, finnek). Firtassuk inkább azt, hogy vajon miért is lenne jó nekünk elit helyett a nyakunkba egy másik elit. Evidens, az új elit új idők új dalaival érkezik, s ki is mondatik PH cikkében, valójában generációváltásról van szó.

Nos, Bouba Diop nem öreg, sőt, van még a lábában néhány jó év, mégis azt kell mondania, hogy ez elsősorban nem generációs kérdés. Láttunk mi már generációs váltást is, párton belül, párton kívül, politikában és nyilvános szférában, s a dolog kevésbé múlott az életkorokon, mint egyéb tényezőkön. Ítéletem PH cikkéről ugyanaz, mint első cikkéről (bár PH magamagának ellentmond itt-ott): sok-sok igaz és becses megállapítás és észrevétel, átgondolatlan következtetés.

(Képünk a Homárról, Homárnak egy székesfehérvári benzinkútról, Bouba Diopnak a Google képkeresőjéről, "Elkúrtuk" jeligére.)

Tényleg szar az angoloknak

Az angolok ügyesen nem jutottak ki az EB-re, így sajtójuk kénytelen magyar szintre ereszkedni. Egyrészt nyilván proba alázza a volt szövkapot (teljesen megérdemelten), másrészt azzal tölti az idejét (csoportbeosztási esélylatolgatás helyett - ami ugye már nem érdekes), hogy ismerteti Tony Henry sztoriját. Ő volt ugyanis az énekes a diadalmasan elvesztett horvát meccsen, és a horvát himnusz szövegébe egy sajnálatos hiba csúszott: egy hang felcserélése miatt a szöveg, a drágám, imádom a hegyeidetről, a drágám, a péniszem egy hegyre változott. Mindenesetre a horvátok szurkolók lelkesek, mert rájöttek, hogy így kicsit macsóbb a himnuszuk (igaziból azért, mert jó ómennk tartják a bakit) és meghívták Henry-t, hogy énekelje ő a himnuszukat majd az EB-n.

Csurka István jegyzetel.

Ne fussatok úgy!

Pont ma sikerült valami egészen elépesztőt alkotnia összeborulásilag a maszopnak meg a fidesznek. Pici hír, de nagyon örülünk neki. Jövőre nem lesz egy darab futóverseny se Pesten, mert nagyon zavarják a forgalmat. Én nem vagyok egy egészsége életmód fanatikus, de mondjuk vannak városok, ahol turisztikailag is ki vannak ezek a versenyek használva.

Ja, és mindig hétvégén vannak.

Update: John Emese megkérte Demszky Gábort, hogy hasson oda. Nagyjából a fenti érvekkel. Azért nem leszek politikus.

Berlin vs. Budapest: környezet és energia

Ha ez egy verseny volna, akkor Berlin fölényesen nyerne. De ez nem egy verseny, így azt kell mondanom, hogy Berlin a minimális alapkövetelményeket teljesíti, Budapest pedig semmit.

Két példa:
- itt tényleg szelektív a hulladékgyűjtés
- itt a lakótelepi lakásokban szabályozható a fűtés, azaz nem fűtik méregdrágán az utcát (mi miért is tesszük?)

Supremacy

A sorozat és a nyelvtan kedvéért. Meg mert vicces kedvemben vagyok.